A hegyek fia

ELŐSZÓ
Részlet a könyvből:
A kis turistacsoport csigalassúsággal vonszolta magát a vakító napfényben csillogó, dermedt kőhullámokhoz hasonló sziklaóriások között.
A szürkén és acélosan villogó, szédítő magasságba törő kőgóliátok közül itt-ott egy-egy fenyőfa kandikált ki. A magasban ködpára lebegett kékesen, enyhe szellő fújdogált; mintha láthatatlan sasok keringtek volna felettük, olybá tűnt a felfelé kapaszkodó kirándulóknak.
Az élen haladó férfi lehetett úgy 35 éves, magas, karcsú, jókötésű ember. Anorákot, szorosan combjára tapadó, fekete nadrágot és hegymászó, szöges bakancsot viselt.
Körülötte vidáman futkorászott egy kislány, aki pasztellszínekben pompázó, könnyű nyári ruhába volt öltözve. A bársonyos arcú, fekete szemű, törékeny, kecses teremtés pihekönnyedséggel szökdécselt szikláról sziklára.