A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei (Környezetvédelmi Kiskönyvtár - Harmadik, átdolgozott kiadás) - Saját képpel

Környezetvédelmi Kiskönyvtár 2. - Ismertető: A kézikönyv áttekinti a környezetpolitika közgazdasági alapjait, a környezetvédelmi szabályozás közgazdasági eszközeit. Olyan izgalmas kérdéseket vet föl és válaszol meg, hogyan lehet a természeti erőforrásokkal hatékonyan és takarékosan gazdálkodni, milyen a környezeti szabályozás gyakorlata a fejlett ipari országokban és Magyarországon, mi az összefüggés a változások környezeti kockázatai és a vezetői felelősség között, melyek a környezet gazdasági értékelésének módszerei.
A második kiadás nagyobb teret szentelt többek között a jóléti mutatóknak, kiegészítette a környezeti gazdálkodásról szóló részt a termékdíjak és más gazdasági eszközök alkalmazása terén szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján, részletesen foglalkozott az externáliák osztályozásával, a felhalmozódó szennyezések okozta elméleti bonyodalmakkal, a direkt és indirekt szabályozás alkalmazásának kérdéseivel.
E kiadás is bővítette a kötetet, foglalkozva például olyan ígéretes új eszközzel, mint a local agenda, valamint a tisztább termelés és általában az innováció környezetpolitikai következményeivel, vizsgálva a kibocsátási jogok piaca létrehozásának előnyeit.
A leírtakat ábrák, táblázatok, grafikonok teszik szemléletessé.- További ismertető. "Belelapozás". - - - - Tartalom:
Előszó a harmadik kiadáshoz 11
Előszó az első kiadáshoz 14
Természet, gazdaság, piac
Ökológiai közgazdaságtani megközelítés 19
A zöldülő nemzeti elszámolások 24
A makromutatók hiányosságai 24
Új típusú mutatók: NEW, ISEW, GPI 29
Az ISEW továbbfejlesztése, a GPI "Valódi Fejlődés Mutató" 35
A GPI-t befolyásoló főbb tényezők 37
Az ökológiai közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan viszonya 42
A fenntartható fejlődés
A fenntartható fejlődés értelmezése 47
A Föld eltartóképessége 49
A fenntartható fejlődés kilenc alapelve 56
Gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata 58
A Local Agenda 21 (a fenntarthatóság lokális programja) 67
Közjavak
Az egyéni döntéshozatal csapdája 73
A környezetszennyezés gazdaságtana
Külső gazdasági hatások 81
A külső gazdasági hatások típusai 83
Reverzíbilis és irreverzíbilis externáliák 86
A környezetszennyezés két alaptípusa: szétoszló (flow) és felhalmozó (stock) típusú szennyezés 87
Az externális hatások közgazdasági következményei 90
A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje 91
Az externália optimális nagysága 93
Az externáliák kezelése a közgazdasági elméletekben 95
A pigou-i adó nagysága 95
Fizessen a szennyező, vagy védekezzen az áldozat? 97
A Coase-tétel 98
Pigou és Coase elméletének néhány környezetpolitikai következménye 103
A szennyezés csökkentésének két módja egy szennyező esetén 104
A szennyezéselhárítási kötelezettségek költséghatékony megosztása több szennyező vagy több szennyezéselhárítási lehetősége között 107
Elvi alapvetés a környezetpolitikai eszközök közötti választáshoz 109
Az adók és a mennyiségi szabályozás 109
Az externáliák hatása monopolista piacon 116
A direkt és indirekt eszközök együttes alkalmazásának esete 118
Az infláció és az árrugalmasság kérdése a zöldadóknál 121
Környezeti szabályozás, vállalati alkalmazkodás 123
A direkt szabályozás következménye 124
A gazdasági szabályozás következményei 125
A magáninnováció csapdája 127
A normatív szabályozás eredményesebben ösztönzi az innovációt 130
A tisztább termelés mikroökonómiája 133
Környezeti szabályozás nem stacioner szennyezés esetén 137
Változó környezeti szabályozás, elméleti keretek és korrekciók 139
A direkt szabályozástól a közgazdasági eszközök alkalmazásáig 139
A környezeti biztonság kulcsa az együttműködés 140
A csomagolóanyag-termékdíj alkalmazásával kapcsolatos néhány probléma 143
Termékdíj és/vagy környezethasználati díj az alkalmasabb? 144
Hogyan tovább a környezetpolitikában a gazdasági eszközök használatában? 145
Kiküszöbölhetőek-e a gazdasági eszközök kedvezőtlen mellékhatásai? 146
A megmaradó káposzta, a közcélú feladatok finanszírozása 147
A hulladékgazdálkodási feladat megoldása a kibocsátási jogok piacának megteremtésével 148
Jóllakhat-e a "kecske" is? 149
A környezeti szabályozás kialakításának szempontjai
A szennyezési lánc, a környezetpolitikák típusai 157
A szabályozás és a gazdálkodás elágazásai 161
Környezetszabályozási, környezetpolitikai alapelvek 164
A szennyező fizet elv (Polluter Pays Principle "PPP") 164
További kiterjesztés és egyéb alapelvek 169
Kritériumok a megfelelő szabályozóeszközök kiválasztásához 171
Statikus hatékonyság 172
Dinamikus hatékonyság 173
Az ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége, információigény 174
A gazdasági változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás 175
Politikai megfontolások 175
A környezeti szabályozás gyakorlata a fejlett ipari országokban és Magyarországon
A környezetszabályozási eszközök típusai 181
Direkt vagy közvetlen szabályozóeszközök (Direct regulation) 181
Közgazdasági vagy piaci eszközök (Economic instruments) 182
Egyéb: a meggyőzés eszközei (Suasive instruments) 183
Problémák a definíciók alkalmazásakor 184
Közgazdasági eszközök osztályozása 185
Környezeti díjak/adók (Environmental charges/taxes) 185
Környezetvédelmi díjak típusai 186
Piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere (Tradeable permits) 189
(Pénzügyi) Végrehajtási ösztönzők (Enforcement incertives) 193
Támogatások (Subsidies) 194
Önkéntes megegyezések (Voluntary agreements) 169
Környezeti felelősségbiztosítás 198
A környezeti felelősségbiztosítás nemzetközi tapasztalatai 199
Az OECD-országokban alkalmazott szabályozóeszközök (múlt és jelen) 206
Új fejlemények a környezetszabályozásban a 90-es években 209
A meglévő torzító támogatások és adórendelkezések módosítása vagy megszüntetése 209
A létező adók szerkezetének átalakítása 211
Új ökoadók bevezetése 212
A környezetszabályozás gyakorlata Magyarországon 214
Termékdíj 215
Betétdíj 217
Környezetterhelési díj 217
Igénybevételi járulék 217
Támogatások, környezetvédelmi alapok 218
Környezetvédelmi bírság 220
A magyar környezetszabályozási rendszer értékelése 220
A környzet gazdasági értékelésének módszerei
A teljes gazdasági érték figyelembevétele a gazdasági elszámolásoknál 229
Miért van sajátos környezetgazdasági aspektusuk a természeti javaknak? 229
Mi a teljes gazdasági érték? Mi kerül nyilvánosságra és mi marad rejtve? 232
Az értékelőtechnikák, -módszerek 235
A természeti tőke értékelése 236
A növény- és állatfajok eszmei értékének megállapítása 236
Rekrációs haszon mérése 237
Néhány további módszertani megjegyzés a természeti környezet értékeléséhez 240
A környezet gazdasági értékelésének egyéb módszerei 243
A hedonikus árértékelés. Környezeti szempontú ingatlan- és munkaerő-piaci értékelés 243
A feltételes értékelés (Contingent Valuation Method, CVM) 246
Környezeti kárértékelés 249
A károk és költségek rövid és hosszú távú szemlélete 252
Költség-haszon elemzés 255
A haszon mérése 258
A költségbecslés 260
A költség-haszon elemzés kritikai értékelése 262
Költséghatékonyság-elemzés 263
Környezeti hatásvizsgálat (KHV) 265
A KHV fogalma 265
A KHV alapfolyamata 266
A KHV fejlődése, nemzetközi gyakorlata 267
A Leopold-mátrix 276
A KHV pénzügyi vonatkozásai és összesített hatékonysága 281
Projekt- és stratégiai környezeti hatásvizsgálat 281
Környezeti szempontú technológiértékelés 282
Irodalomjegyzék 287