A párizsi regény (negyedik kiadás)

FÜLSZÖVEG
Szomory Dezső születésének centenáriumára jelenik meg a kiváló író legszínesebb műve, prózairodalmunk maradandó értékű, klasszikus alkotása, A párizsi regény, 1890-ben a fiatal Szomory a katonáskodás elől Párizsba menekült s csak tizenhét évvel később térhetett haza, amnesztiával. A párizsi regény alapanyagát ennek a tizenhét esztendőnek élményeiből desztillálta az író, a honvágy, a szegénység és magány okozta szenvedéseket, az első igazi írások alkotásának lázait: ifjúságának világát idézte fel. Az önarckép éppoly vonzó a maga komoly és ironikus mivoltában, mint amilyen megkapó a háttér, a századforduló különös hangulatú Párizsa s az itt élő magyarok arcképcsarnoka, ahol Munkácsy Mihály vagy Türr István éppen úgy szerepel, mint "Szklezenzsé", a vígjátékba illő rokonfiú. Akár Reményi Ede, a világhírű hegedűművész családjának körébe, akár Bertha Sándor sivár otthonába vezet bennünket, mindig rendkívüli érzékenységgel megfigyelt és ábrázolt jellemekkel, sorsokkal találkozunk.