Balassi Bálint legszebb versei + Berzsenyi Dániel legszebb versei + Vajda János legszebb versei (A magyar irodalom gyöngyszemei)

Ismertető: Balassi Bálint a mai Szlovákiában található Zólyomban születetett 1554-ben, ő a magyar nyelvű költészet első igazán neves művelője. Befolyásos család sarja, rokonságába tartozott Dobó István az Egri vár kapitánya és Bocskai István Erdélyi fejedelem is. Fiatal korában nevelője volt többek között Bornemisza Péter is. Gyerekkora egy részét családjával együtt Lengyelországban töltötte, miután édesapját hamis vádak miatt Magyarországon elítélték. Itt német szövegeket fordított. Miután édesapja kegyelmet kapott 1573-ban hazatértek. Egy darabig Erdélyben élt Bárhory István fejedelem udvarában, később követte őt Lengyelországba is. Apja halálakor azonban visszatért Magyarországra, majd Eger lovaskapitánya lett. Sikertelenül ostromolta szerelmével Losonczy Annát, aki a törökök ellen hősi halált halt temesvári főnemes és várkapitány Losonczy István lánya volt, hozzá kapcsolódóan szerelmes verseket írt. Később feleségül vette unokahugát Dobó Krisztinát, de ezt a házasságát végül érvénytelenítették. 1590 körül bejárta Poroszországot, ekkor születtek istenes versei. 1591 végén hazatért Magyarországra, majd részt vett a törökök ellen indított 1593-94-es hosszú háborúban. Itt esett el 1594 májusában.

- - - - - Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) magyar költő. Középbirtokos nemesi családban született. Sopronban, az evangélikus líceumban tanult, ahol inkább testi erejével tűnt ki, mint szorgalmával vagy jó magatartásával. Az apja hatalmától szabadulni akaró ifjú házasságot kötött Dukai Takách Zsuzsannával, és felesége sömjéni birtokára költöztek. Titokban írt verseit barátja, Kis János lelkész elküldte a korszak irodalmi vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek. Berzsenyi felbuzdult a széphalmi mester dicséretén, és egy kötettel lépett a nyilvánosság elé. Ezután egyre kevesebbet verselt, Kölcsey Ferenc kritikája is kedvét szegte. Tanulmányokba kezdett, hogy költészetét a bírálattal szemben megvédhesse. Poétai harmonisztika című értekezésében fektette le a költészettel kapcsolatos nézeteit. Élete végén egyre magányosabban élt birtokán, Niklán. Berzsenyi művészetét az erőteljes kifejezések, költői képek jellemzik. Versei egyéni érzései mellett általános gondolatokat is megfogalmaznak. Hazafias műveiben hangot kap a magyarság iránti aggódás. „ Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. ” – A magyarokhoz (1807) - részlet - - - - - - - - - - - - Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) a márciusi ifjak egyike, magyar költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Írói, publicista álnevei: Arisztidesz, Quintus, Homonnai Béla; vadászírói álneve: Cserszilvásy Ákos.