Jópipák
- 112 oldal
- kemény kötésben
- ISBN:
Részlet a könyvből:Muharos bácsiéknál hárman voltunk koszton. Rinaldo Rinaldini, egy kasznár fia, Sobri Jóska, egy erdőmester fia és én, az apám fia. Nyíltan meg kell mondanom, engem Nadrág Jancsinak hívtak. Mégpedig kettős okból. Először azért, mert abban az időben még bókláztak a mi vidékünkön szegénylegények, amolyan nagybelü és nagyszájú kapcabetyárok, akik közül a leghirhedtebbet, a kékkői hegyek baromerejü utonállóját, Nadrág Jancsinak hivták. Másodszor pedig azért, mert egyébként is Jancsi voltam és a környéken minden hozzám hasonló másodikos gimnazistát kapásból elnadrágoltam. Hogy el ne felejtsem, a különös véletlen folytán mindhárman másodikban jártunk. Rinaldo Rinaldini pláne, már másodszor, mert Cicero tanár ur elnyomta őt a latinból, Pythagoras tanár ur pedig a számtanból és kénytelen volt a tanévet egy ujabb esztendővel megtoldani. Kissé hájfejü gyerek volt Rinaldo Rinaldini, de igen jó cimbora és válságos percekben talpig becsületes férfiú, aki egy-egy balsikerü kaland után akkor sem vallott a cinkostársaira, ha a hátából szijat hasitottak.