A magyar katholikus egyház és az állam 1848/49-ben

ELŐSZÓ
A napoleoni háborúk apokaliptikus pusztításainak 1815-ben végeszakadt. Welingtonnak sikerült Európa zsilipjét Waterloonál leereszteni s ezáltal megállítani a húszesztendős emberi vérzuhogást. A császári korona, melyet Korzika nagy szülöttje oly elbizakodottan tett fejére, im' már a porban hever. A büszke császár-vezér, aki trónokat döntött és állított, országhatárokat vont és törölt, embereket emelt és sujtott, most elhagyottan, csupán néhány híve kíséretében imbolyog gályáján Szent-Ilona felé. A nagy karriérnek tehát vége lett s a diadalmas győző cser- és borostyánkoszorúi elhervadtak. Napoleon a távolfekvő szigeten az Óceán mormoló zenéje mellett élheti át még egyszer, de csak memoire-írásban nagyívelésű pályája zenitjét és nadirját.
1815-ben Európa fellélegzett. Az elbitorlott trónok ismét gazdát cseréltek, akiktől a háborúban kifáradt nép új történelmet várt, még pedig könny- és vérnélkülit. Mert eleddig nagyon sokat könnyezett és vérzett az öreg Európa. Vissza
TARTALOM
TARTALOM.
1. Bevezetés. Az Egyház a XIX. sz. forradalmaiban 3-30
Napoleon bukása. - A Szentszövetség. - Az Egyház a különböző áramlatokban. - Az 1820. spanyol katonai forradalom. - Pusztítás az Egyházban. - Portugál forradalom. - Az olasz mozgolódások. - Eredményei. - A görögök szabadságharca. - A keresztények üldözése. - A forradalom lokalizálása. - Az 1820-30. decennium. - A középső és északi országok forradalmai. - Közviszonyok Franciaországban. - A júliusi forradalom. - Hatásai. - A németalföldi forradalom. - Eredménye. - A német államok antikatholikus politikája. - Skizmatörekvések Lengyelországban. - A katholikusok
megrövidítése. - A déliek újabb forrongása. - Az Egyház újabb sanyargatása Spanyolországban és Portugáliában. - A karbonárik próbálkozása. - A febr. 22-iki párisi forradalom. - Az Egyház jogainak kezelése. - A júniusi forradalom. - Affré érsek halála. - A német kormányok egyházellenessége. - Az Unita Italia. IX. Pius szerepe. - Az osztrák-magyar monarchia a XIX. sz.-ban. - Reformtörekvések a monarchiában. - Reformok hazánkban 1848-ig.
2. Az Egyház és az átalakulás 31-62
A forradalmak közössége. - A magyar forradalom kezdete. - Kossuth a vezérszerepben. - Széchenyi sötét sejtései. - Kettejök közti különbség. - Az Egyház állásfoglalása. - Az 1790. X. t.-c. felvetése. - Márc. 15-ike Pesten. -
A márc. 17-ik kir. kézirat. - Állami függetlenségünk kivívása. - Hatása a magy. kath. Egyházban. - Az enciklikák. - Hálaadó istentiszteletek. - A papság a rend és béke szószólója. - Az Egyház és az állam barátságos viszonya. - Az izgatások. - A jogkivívások napjai. - Az Egyháziak mulasztása. - Ennek reakciója a papságnál. - Egészséges egyházi
reformmozgalmak. - Az Egyház jogainak védelme. - Kath. irodalmi vállalkozás. - A vallásos és a hazafias érzés nevelése.
3. Az Egyház és a reform-törvényhozás 63-87
Az Egyház aggódó tekintete a jövőbe. - Ennek oka. - A papi tized eltörlése. - Az erről szóló törvényjavaslat. - Tárgyalása az alsó és felsőtáblán. - A kártalanítás - A király apostoli jogainak kérdése. - Gyakorlásának módozata. - Az erről szóló memorandum. - Királyi intézkedés. - Hiányossága. - A püspöki kar elvi álláspontja. - Az érseki s
püspöki székek betöltése. - A törvényhozás további útja. - A debreceni petició. - Kossuth javaslata a görög keleti vallás ügyében. - Sárkány és Kossuth vitája. - A katholikusok sérelmei. - A kath. államvallás megszüntetése. - A katholikusok petíciója az autonómiáért. - A petició sorsa és bukása. - Ennek okai.
4. Az Egyház autonómikus szervezkedése 88-125
Az ápr. 9-ik konferencia. - Végzései. - Felhívások a szervezkedésre. - A világiak és az egyháziak tömörülése. - Az esp. kerületek munkája. - Eötvös átirata. - Az egyházmegyei zsinatok. - Jellemzésük. - Az egri zsinat. - Az erdélyi szervezkedés. - A státus és az egyházmegyei gyűlés. - A kath. státus jogok körvonalozása. - A szerzetesrendek káptalanjai. - A bencések határozatai. - A püspöki kar elismerő levele. - A kegyesrendiek szabályellenes káptalanja. - A püspöki kar vétója. - A gyűlés lefolyása. - Jellemzése. - A jászóvári forradalmi nagy káptalan. - Előkészület. -
Munkálata. - Ellentétek a káptalan s a prépost között. - Kiegyenlítése. - A prépost által összehívott káptalan. - Kontroverziák. - A szerzetesi törekvések összegezése. - A papnevelés reformja. - A Pázmáneum ügye. - A gör. kath.
érsekség felállítása. - Az Unió révén előállott új helyzet rendezése. - A Nemzeti zsinat kihirdetése.
5. Az iskolák laicizálása 126-139
Politikai helyzet 1848 nyarán. - A radikális sajtó. - Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása. - Közjogi reformkísérlet. - Az Egyház iskolai munkásságának a megtámadása. - A júl. 20-iki iskolai kongresszus. - A kormány
iskolapolitikája. - Az elemi- és középiskolák reformja. - A tanítórendek felszólalása. - Eötvös távozása. - A honvédelmi bizottmány megalakulása. - A kath. konviktusok megszüntetése. - A Religió és a Nevelés éles bírálata. - A püspöki kar tiltakozása. - A protestánsok szept. 1-i zsinata. - Perbefogatások.
6. A szabadságharc és a klérus 140-168
Animozitás a klérussal szemben. - Az elszakadási törekvések délen. - Az udvar kétlaki politikája. - Batthyány kísérletezése az ellentétek megszüntetéséért. - A türelmetlen magyar politika. - A nádor távozása. - Lamberg kir.
biztos törvénytelen küldetése. - Meggyilkolása. - Batthyány lemondása. - A forradalmi korszak. - A felelősség kérdése. - A magyarság fegyveres megtámadtatása. - A papság felhívása a honmentésre. - A papság, mint a nép vezére. - Üldöztetése Jellasics által. - Az ország pénzügyi helyzete. - Az Egyház áldozatkészsége. - Kórházak felállítása. - Vigasztaló szózata a néphez. - Békeközvetítése Olmütz és Pest között. - Trón változás. - Következményei. - Az önvédelmi harc megindulása teljes erővel. - A paphonvédek. - A harangok hadbavonulása. - Az Egyház szabadság- és hon szeretetének apológiája.
7. Az Egyház a hazafiatlanság vádja alatt 160-213
Schvarc G. egyházellenes felfogása. - Az ellenforradalmiság vádja. - A szekularizáció. - A szerzetesrendek bizonytalansága. - Szemere B. támadása. - A Zichy D.-féle ügy. - Az állam gyanúpere. - Kossuth fenyegetése. -
Dr. Meszlényi A. : A magyar kath. Egyház és az állam. Lukács Sándor első szereplése Győrött. - A győri szeminárium és könyvtár lefoglalása. - Váci események. - A harangok rekvirálása. - A főkegyúri jog vitája. - Az irgalmasrendi
provincia kettéosztása. - Muraköz kihasítása a zágrábi főegyházmegyéből. - A papság katonai
privilégiumának a megtámadása. - Hám felirata. - Kormányintézkedés. - Eötvös felhívása a lelkészekhez. - A nép izgatása a papság ellen. - A ceglédi «papitanács». - Jelentgetések és zaklatások. - Windischgrätz bevonulása Pestre. - A papság üdvözlése. - Meghódolás, annak okai. - Az 1849 jan. 20-iki körlevél. - Szerzőinek üldözése. - Vésztörvényszékek. - Mericzay és Hernoegger kivégeztetése. - Újabb vád Hám ellen. - Szenvedése. - Eljárások a papság ellen a különböző
egyházmegyékben és szerzetesrendekben. - A renegátság vádja. - Az ellentétek kiküszöbölhetetlensége.
8. Az utolsó akkordok 214-250
Windischgrátz jelentése. - A békepárt. - A nemzet utolsó erőfeszítése. - A márc. 4-iki alkotmány. - A tavaszi hadjárat. - Az orosz segítség kérdése. - Az ápr. 14-iki detronizáció. - Hatása az egyházi körökben s a hadseregben. - A külföld felszólítása. - Felhívás az orosz elleni ker. háborúra. - Országos bojt, ima, harangoztatás és körmenet. - A kormány visszaérkezése Pestre. - A kath. autonómia újabb felvetése. - Az orosz betörés. - Az utolsó felvonás. - A világosi fegyverletétel. - A vérbosszú. - Lloyd támadása a magy. klérus ellen. - A papság bűnhődése. - Hám és társainak letétele. - Az elítéltek a különböző egyházmegyékben és rendekben. - Purifikáció. - Az Egyház jótékony szerepe az
elnyomatás küszöbén.
9. Felhasznált irodalom 251-253