"Capella Reginalis" - A veszprémi püspökség a középkorban

Amikor az oszmánok 1552-ben meghódították Veszprémet, nemcsak a dunántúli végvárvonal egy erősségét vehették birtokukba, hanem az egyik legkorábbi alapítású magyar-országi püspökség központját is. A fél évezreden keresztül virágzó veszprémi egyházmegye hazai viszonyok között páratlan sűrűségű plébánia- és szerzetesrendi hálózatával lefedte a keresztény gyökerekkel rendelkező Dunántúl legnagyobb részét, püspökei meghatározó tényezői voltak nemcsak királyné-koronázó joguknál fogva a középkori magyar királyság kormányzatának, az egyházmegye székhelye pedig szellemi javaival, illetve épített és művészi kincseivel a hazai kultúrtörténet megkerülhetetlen tényezőjének számított. A veszprémi egyházmegye ezen virágzó periódusát mutatja be tanulmánykötetünk négy tematikus egység: a veszprémi püspökök, a külföldi kapcsolatok, az írásbeliség és az egyházi topográfia köré szerkesztve.