Bevezető az Újszövetségi Szentírásba I.-II.

Megjegyzés: 1200 példányban készült.

ELŐSZÓ
Aki az Újszövetséget tanulmányozni akarja, ismernie kell azt a kort, amelyben megszületett az Uj Szövetség, és Szent Iratai keletkeztek.
maga Jézus nem lépte át a zsidóság határait. Az első keresztény igehirdetés is a zsidóknak szólt. A Szent Iratok szerzői majdnem kivétel nélkül szintén zsidók. Kézenfekvő tehát, mennyire fontos a zsidó miliő ismerete.
Az a kor azonban, melyben az Új Szövetség eseményei elkezdődtek, nem olyan kor volt, amelyben a zsidóság önmagába zártan élt: Palesztina Róma uralma alatt állt. A szétszórtan "diaszpora" élő zsidóságnak pedig még szorosabb kapcsolatai voltak a Hellenista világgal. Fontos tehát a görög-római világ ismerete is, főleg azért, mert a keresztény igehirdetés hamar kilépett a zsidóság köréből, és kapcsolatba került a pogány világgal. Hasznos ezért ismernünk a pogány világ történelmi helyzetét, vallási nézeteit is, ha az Újszövetség örömhírét konkrét keretébe akarjuk helyezni. Vissza
TARTALOM
I. kötet
Előszó 1
Bevezetés: Az újszövetség világa 2
A görög-római világ
A római világbirodalom
A földrajzi keret: A határok/Az utak
A népesség: Sok féle nemzetiség, a polgári és szociális rend
A provinciák és a közigazgatás
A hellénista civilizáció 5
A hellénizmus lényege, jelentősége
A "philosophia popularis"
Az antik világ hellénizálódása
A görög-római pogányság 8
A honi istenek áthagyományozott kultusza
Az orientális vallások,
A miszteriumok
A gnoszticizmus
A császárkultusz
A zsidóság világa 14
A zsidó vallás
Vallási meggyőződés és vallási élet:
A monoteista hit
Angyalok és démonok
A túlvilági élet és jutalom
Messzianizmus és eszkatológia
A törvény és a hagyomány
Az egyéni vallásosság
A papság és a kultusz
A Templom
A papság
A templomi kultusz
A "szábbát" és az ünnepek
A zsinagógák
A törvény és a hagyomáyn őrzői:
A szinedrium
Az írástudók
Vallási és politikai pártok a zsidóságban
A farizeusok
A szadduceusok
Az esszenek
A Qumrán-kérdés
A szamaritánusok
A zelóták
A heródiánusok
Palesztina és a Római birodalom 36
Heródes dinasztiája:
Nagy Heródes
Nagy Heródes fiai
A római prokurátorok
A prokurátorok uralma
Az első prokurátorok
Herodes Agrippa
Az utolsó prokurátorok
Lázadás Róma ellen és Judea pusztulása
A zsidóság ujjászerveződése
Jeruzsálem pusztulása után
A 2. sz. iskolái és tanítói
A diaspora-zsidóság 44
A diaspora-köösségek szervezete
Prozelitaság és vallási propaganda
A hellénista zsidóság
Zsidóellenes reakciók
Az irodalmi miliő
A zsidóság irodalma 48
A palesztinai zsidóság apokrif iratai
Az apokrif iratokról általában
A Hénok-irodalom
A Jubileumok könyve
A 12 Pátriárka testamentuma
Salamon zsoltárai
A "Haggada"-s elbeszélések
Az apokalipszisek
A Qumrán-textusok:
A szekta regulái
Az u.n. "háborus tekercs":
Himnuszok és hálaadó zsoltárok
A Habakuk-kommentár
A Damaszkusz-dokumentum
A Qumrán-iratok jelentősége
A hellenista zsidóság irodalma:
A görögül írt apokrifek
Költők és historikusok
Apologetika és propaganda
Alexandria-i Filón
A rabbinista irodalom
Általánosságban
A szóbeli hagyománytól a leírásig
A Talmud-i kompilációk
A "midrás"-ok
A "targum"-ok
Az új szövetség szent iratainak keletkezése és megszületése
Őskeresztény igehirdetési műfajok és formák 60
Őskeresztény hitvallások:
A prédikáció
A homologia
Hitvallásformulák
Változatos megfogalmazások
Őskeresztény énekeke
Krisztus-himnuszok
Változatosságok
A liturgikus hagyomány
Az istentisztelet
Eukarisztia
A keresztség
A dosologiák
A parainetikus hagyomány
Erény-, bűnkatalogusok
Állapot-, állás-táblázatok
Hivatáskatalógusok
Az Újszövetség leveleinek megírása 71
A levél és az episztola
Fogalmi tisztázás
A megírási körülmények
Autenticitás és pszeudonimitás
A levél írójának a neve
Név nélküli írások
A pszeudonim író
Az őskerszténység kronológiája
Abszolut és relatív kronológia
A Gallio-felirat
Szent Pál levelei 79
Szent Pál apostol élete: A megtért farizeus - A pogányok apostola - Missziós útjai
Szent Pál levelei: Leveleinek száma - Leveleinek jellegzetessége - A "valódi" Pál-i levelek
A Tesszalonikaiakhoz írt két levél 84
A tesszalonikai egyházközség
Tessz tartalma
Tessz tartalma
Tessz megírásának ideje
Tessz viszonya
Tessz-hez
Tessz hitelességének kérdése
A galatákhoz írt levél 89
A Gal hitelessége és egysége - A Gal címzettjei
A gal tartalma - A Gal célja
A korintusiakhoz írt első levél 94
Korintus Szent Pál korában
A korintusi egyházközség
Az egyházközségben uralkodó állapotok
Kor tartalma
Megírásnak indítéka, helye, ideje
A korintusiakhoz írt második levél 100
A korintusi egyház az 1. kor megírása után
Pál ellenfelei Korintusban
2 Kor hitelessége és egysége
2 Kor megírási helye és ideje
Tartalma
2 Kor jellemzése
A rómaiakhoz írt levél 106
A Róm tartalma
A római egyházközség
A Róm megírásának körülményei
Megírási hely, idő
A Róm viszonya a Róm-hoz
A Róm tanítása
A fogságból írt levelek 115
A Filippi-ekhez írt levél 115
Filippi és egyházközsége
A Fil tartalma
A Fil-ben szereplő tévtanítók
A FIl egységének kérdése
Megírásának helye, ideje
A Filemon-hoz írt levél 119
TArtalma
A címzett
A megírás helye, ideje
A Kolosszeiekhez írt levél 120
A Kol tartalma
Kolosszé egyházközsége
Tévtanítók
A Kol megírásának ideje, helye
A Efezus-i levél 125
Efezus és egyházközsége
Az Ef tartalma
Az Ef karaktere
Az Ef témája
Az Ef páli eredetének kérdése
A lelkipásztori/Pásztorális/levelek 131
A Timoteushoz írt 2 levél
A Tituszhoz írt levél
A név eredete; a címzettek
1 Tim tartalma
A Tit tartalma
A 2. Tim tartalma
A pasztorális levelek sajátossága 133
Kronologiai és topográfiai adatok
A Paszt nyelve és stílusa
A tévtanítók elleni küzdelem
Az igaz tanítás
A Paszt egyházszervezete
Az Újszövetség egyéb levelei /A Szt. János-i levelek kivételével/
A zsidókhoz írt levél
A katolikus levelek 140
A zsidókhoz írt levél 141
A Zsid tartalma - Irodalmi karaktere - "CÍmzettjei" - Szerzője - Megírásának ideje
A Szent Jakab - levél 147
A Jak tartalma
Irodalmi sajátossága
Teológiai helye
A szerző neve
A megírás ideje
A betegkenés Jak 5,14 szerint
Az első péter-levél 153
Az 1 pét címzettjei
Tartalma és célja
Alkalom a megírásra
Keletkezési hely, idő
Az 1 Pét szerzője
A Judás-levél 156
Tartalma
Megírási alkalom
A Jud szerzője
Keletkezési ideje
A második Péter-levél 158
A 2 Pét tartalma
Irodalmi függés a Jud és a 2 Pét között
Szerzője
II. kötet
A Szóban áthagyományozott Jézus-tradíció formái és műfajai
A szinoptikus tradició formatörténete 1
"Krisztus"-ként hirdetett Jézus
Levelek és evangéliumok
Az evangéliumok és az Egyhéz élete
Hirdetés és nem biográfia
Jézus szavainak és tetteinek formálódása
A formatörténeti módszer igaza és határai
Hogyan hagyományozták tovább azt, amit Jézus hirdetett? 10
Prófétai szavak
Bölcsességi szavak
Törvény-szavak
Hasonlatok
Krisztus-szavak
Tanító-, és vitabeszédek
Hogyan hagyományozták tovább azt, amit Jézus tett? 12
A Passiotörténet
A csodaelbeszélések
Krisztus-történetek
Az evangeliumok szerkesztési története 15
Az Evangélium és az evangéliumok 16
Az "Euángelion"-szó
A kérügma és a hagyomány egybekapcsolása
Az egy Evangélium, és a négy evangélium
A színoptikus evangéliumok az apostolok cselekedetei 19
A szinoptikus kérdés 22
Szinopszis - Evangeliumharmonia
A szinoptikus probléma: A három szinoptikus anyaga
Megegyezés a szinoptikusok között
Eltérések a szinoptikusok között
A szinoptikus probléma megoldási kisérletei
Függelék: A Mk a legrégibb a 3 szinoptikus evangélium között
A Szent Márk-evangélium 26
Evangélium mint írás
A Mk célja
A Mk hisztoricitása:
Teológiai szempontjai
Apologetikai szempontjai
Katetikus inditekai
A Mk szerzője
Keletkezési idő, hely
A kánoni MK-záradék
A Szent Máté-evangélium 44
A Mt tartalma
A Mt mondanivalója
A Mt szerzője
A Mt megírási helyek, ideje
A Szent Lukács-evangélium 52
A Lk tartalma
A Lk forrásai
A Lk,mint történelmi mű
Az események időkeretbe foglalása
Folytatólagos hiradás
A Lk mint Krisztusra irányított üdvtörténelem, melynek két gyújtópontja: a szenvedés és feltámadás misztériuma
Oka: A szentlélek,
Célja: A hivóknak világot átfogó közössége
Módszere: A jóság evangéliuma
Eredménye: Az evangélium, mint életszabály
A harmadik evangélium szerzője
A Lk megírásának ideje, helye
Az apostolok cselekedetei 63
Az Apcs tartalma
A könyv címe, párhuzzam az apCs és a Lk kompozíciója között
Az ApCs forrásai
Az ApCs célja
Az ApCs történeti értéke
Az ApCs szerzője
Az ApCs szövege
A Szentjánosi írások
A Szent János-evangélium 73
A Jn tartalma és felépítése
A Jn szöveg-, és irodalom kritikai problémái
A negyedik evangélium szerzője
Az újkori kritika ellenvetései
A Jn öntanusága
A Jn megíási helye, ideje, olvasói
Az anyag és elrendezése
A Jn teológiája
A Jn és szinoptikusok közti viszony
A Jn vallástörténeti háttere
Szent János első levele 93
Az 1. Jn tartalma
Címzettek
Az 1. Jn szerzője
A "Comma Johanneum" kérdése
Az 1 Jn keletkezési körülményei
Szent János második és harmadik levele 95
A 2. Jn tartalma
A 3. Jn tartalma
A 2. és 3. Jn szerzője
Alkalom és cél az írásra
A jelenések könyve 98
Az apokaliptikus műfaj
Apokaliptika és prófécia
A szimbolikus nyelv
A jel és az Ószövetség
A jel kompozíciója
A Jel üzenete és tanítása
A szerző szándéka
A Jel eszkatologikus tanítása
A kiliazmus kérdése
A Jel biztos állításai
A Jel eszkatologikus tanítása
A kiliazmus kérdése
A Jel biztos állításai
A Jel aktuális jelentősége
A JEL szerzője, keletkezési ideje: A Jel és a Jn
A pozitív megoldás nehézségei
A megírás helye, ideje
Az Újszövetségi Kánon megszületése 113
A Kánonképződés kezdetei
A "kánon"
Az Ószövetség a keresztények első szent könyve
Az evangélium
Az Úr-szavak
Az apostoli megfogalmazás
Az első gyűjtemények
Markion kánonja
Az újszövetségi kánon Kr. u. 200-ban 116
Irenaeus
Tertullianus
Clemens Alexandrinus
A muratori-kánon
Az újszövetségi kánon lezárása
A görög egyház
A latin egyház
A szír egyház
A reformátorok és a Tridentinum
Függelék: Kronológiai áttekintés az Újszövetség iratainak keletkezéséről