Meghalsz Lassiter; Át a Rio Grandén; A fenegyerek; A hatalom ára; El Dorado; A sivatag démona; Az afrikai kapitány; Az afrikai kapitány visszatér; A maják kincse

9 db kalandregény: Meghalsz Lassiter; Át a Rio Grandén; A fenegyerek; A hatalom ára; El Dorado; A sivatag démona; Az afrikai kapitány; Az afrikai kapitány visszatér; A maják kincse

JACK SLADE: MEGHALSZ LASSITER (LASSITER A TÖRVÉNY VÉDELMÉBEN)
Jack Slade megteremtette Lassitert. Személyében először sikerült egy sajátos korszakot megtestesítő férfitípust írói képzelettel életre kelteni. Kegyetlen természeti környezet, férfit próbáló halálos veszélyt rejtő feladatok jellemezték a vadnyugatot és formálták ki Lassiter alakját.
„Lassiter úgy érezte, kivégzőkommandó előtt áll. A két fogdmeg gyilkos hóhérszemmel méregette őt. De Sybilla mosolygott. Lassiter felé nyújtotta a poharat, külön az ő számára kevert itallal. Álnokul megjegyezte, mégiscsak jobb kiinni ezt a poharat, mint pár átkozottul fájdalmas golyót kapni. Ezt hallva Lassiter döntött, jóllehet ez a döntés valahogy saját magának is fájdalmas volt. Akárhogyan is, Sybilla mégiscsak csodálatos szerető volt…”


MAX BRAND: ÁT A RIO GRANDÉN
A western klasszikusa.

MAX BRAND: A FENEGYEREK
„Talán csak egy perc az élet. Ha bent rekedsz a lángokban álló házban, az a biztos halál. Odakint viszont gyilkos fegyverek leselkednek rád, és kíméletlen, biztos kezű banditák. Ez futhatott át Bert Willard agyán abban a pillanatban, de aztán már csak Rickie-re, az öccsére tudott gondolni. Túl hosszú időre hagyta magára a Kölyköt. Egész életében el akart érni valamit, de most készen állt a halálra – a legnemesebb célért, az öccse életéért. Legyőzte félelmét, összeszedte elveszettnek hitt bátorságát, és kilépett a házból…”

HAROLD ROBBINS: A HATALOM ÁRA
Egy arab orvos - akinek gondoskodnia kell fiú örökösről - gyermekéül fogad egy zsidó árvát. A fiú felnőtt korában hatalmas vagyonra és a vele járó hatalomra tesz szert. Ám van, aminek a megszerzéséhez mindez kevés...

E. A. RODRIGUEZ (Barsi Ödön): EL DORADO
Az arany, a vér és a szerelem buja pompájú regénye Pizzaro és a spanyol konkvisztádorok korába viszi el az olvasót. Dél-Amerikában az aranyország hírének varázslata ejti meg egy fiatal spanyol vitéz lelkét. A mohó aranyláz miatt egész Peru vérözönbe fúl, csak a főhős menekül meg: a Napisten egyik szolgáló szűzébe szeret bele. A kalandirodalom egyik legművészibb alkotása a regény.

CHARLES LORRE (NAGY KÁROLY): A SIVATAG DÉMONA
Amikor a peloton tagjain kitörni készül a cafard, akkor jelenik meg a Sivatag Démona, hogy minél hamarabb az őrületbe kergesse a katonákat. Ám néhány idegenlégiós, aki még csak a cafard előszobájában van, az észreveszi, hogy a Démon csinos rubinfülbevalót visel, és meglepő módon közép-angol kiejtéssel beszéli a franciát... És a cafard egyelőre nem tör ki, sokkal inkább a kérdések özöne: ki is a Démon? Miért beszél, és miért távozik mindig angolosan a peloton közeléből és tűnik el nyomtalanul a sivatagi éjszakában?

LAWRENCE SANDERS: AZ AFRIKAI KAPITÁNY
LAWRENCE SANDERS: AZ AFRIKAI KAPITÁNY VISSZATÉR
Az afrikai kapitány – és a történet folytatása, Az afrikai kapitány visszatér – évekig vezetett az amerikai bestseller-listán. A regény cselekménye egy kitalált nyugat-afrikai országban játszódik, amelynek egy diktátorkirály az uralkodója. Az ő hatalmának megdöntésére készül Obiri Anokye, a „Kis Kapitány". Peter Tangent egy amerikai olajtársaság alkalmazottjaként kerül az országba és köt barátságot a „Kis Kapitánnyal"; afféle „csendes amerikaiként" vesz részt az államcsíny előkészítésében. A feszesen pergő történet a zseniálisan megszervezett puccs machiavellista anatómiája. Az izgalmas akciókban bővelkedő, szerelmi jelenetekkel fűszerezett regény természetesen a „Kis Kapitány" győzelmével végződik…

JACK LONDON: A MAJÁK KINCSE
A maják kincse című – filmforgatókönyvből készült – „színes mese” szereplői meglepő-izgalmas eseményekkel kápráztatják el az olvasót. Miközben egy különös szerelmi háromszögnek vagyunk tanúi, bepillanthatunk a lázas 20. század kincsvadászainak hol kegyetlenül veszélyes, hol megmosolyogtatóan esetlen életébe, de sokat megtudunk az ősi közép-amerikai kultúrák hiedelemvilágáról is.