Identitás és reprezentáció

A munka fókuszában alapjogi tételezés (diszkrimináció tilalma, jogegyenlőség, személyes adatok védelme, emberi méltóság tisztelete, közéleti részvételhez való jog, választójog, egyesülési jog, nyelvhasználat, névjog, kedvezményekkel elősegített esélyegyenlőség) és arra épülő intézményi keretek állnak. A könyv tagolása a következő: a bevezető fejezetet követően öt fejezet tárgyalja az etnicitás közjogi, elsősorban választójogra fokuszált értékelésének lehetőségeit; a dogmatika és a joggyakorlat fundamentumait és dilemmáit. A második fejezet témáját a kisebbségfogalom, illetve az egyéni kisebbségi hovatartozás meghatározásának alkotmányos problematikája adja. A harmadik fejezet esettanulmányai Észtországtól Indiáig hozott példák alapján arra a kérdésre kívánnak választ adni, hogy az etnikai csoportalapú kedvezményezésnek két (a „nyugati típusú” és az „őslakosoknak biztosított jogok”) modelljéhez képest a magyar szabályozás vajon egy harmadik út, egy sajátos modell-e, avagy csak egy modell-variáns? A negyedik fejezet témája a parlamenti képviselet mint megerősítő vagy kiegyenlítő etnikai politika kérdése. Központjában a választójog, a képviselet és a participációt biztosító közjogi intézményrendszer általános bemutatása áll, nemzetközi kitekintéssel. Az ötödik fejezet elemző ismertetését adja a magyarországi nemzeti-etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének még mindig le nem zárult kálváriájának.