A magyar büntetőjog általános része

A büntetőjog területén az utóbbi időszakban történt számos törvényi módosítás, az Alkotmánybíróság erre vonatkozó, a büntető kódexet érintő határozatai, a bírói joggyakorlat változásai és az új tudományos eredmények következtében átdolgozott, kiegészített új tankönyv kiadása vált szükségessé. A könyv bemutatja a büntetőjog alapvető fogalmainak, intézményeinek, a bűncselekmény tanának, a büntetőjogi jogkövetkezményeknek (büntetéseknek, intézkedéseknek), a fiatalkorúakra, valamint a jogi személyre vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseknek az elméleti hátterét, a vonatkozó Btk. rendelkezések és a kapcsolódó joggyakorlat magyarázatát. A hagyományosan a nemzeti kultúrához kötődő büntetőjog általános részi kérdéseinek feldolgozása során figyelemmel kellett lenni az európai tendenciák mellett az uniós jogfejlődésre is, amelynek legfontosabb vonatkozásait az új tankönyv már megemlíti. A folyamatban lévő kodifikációs munkálatok során az új Btk. általános része 2008. júniusában elkészült normaszövegének tervezetéből említést kapnak a hatályos joganyaghoz képest fontosabb és jelentősebb tervezett változtatások. A tankönyv feldolgozási és tárgyalási rendje a büntető kódextől részben független rendszert követ, hisz az alapfogalmak és ezek viszonyának tisztázása a legfontosabbak közé tartozik. De részben igazodik a Btk. rendelkezéseinek sorrendjéhez is, elősegítvén a törvény anyagának jobb megértését. A jogi képzést szolgáló tankönyvnek a törvényen keresztül a törvény fölé kell emelkednie. Az átdolgozott és kibővített tananyag új összeállítása során a törekvés a didaktikai célokat is szolgáló áttekinthetőségre irányult, megfelelő tagolás, rendszerezés alkalmazásával, táblázatok elhelyezésével. A tankönyv nem csupán az egyetemi hallgatók és a szakvizsgára készülő jogvégzettek, hanem a büntetőjoggal foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek körében is érdeklődésre tarthat számot.