A szólásszabadság alapvonalai

A szólásszabadság korunk egyik divatos közéleti témája, ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy alapvető elvei, szabályai kellő erővel meggyökereztek volna a magyar jogrendben. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a jogterület elméleti vitái és gyakorlati próbái igazából csak 1989 után kezdődhettek el. A szabadság korlátainak meghatározása ráadásul erősen "átpolitizált" területekre vezet el: a sajtószabályozás, a gyűlöletbeszéd, a közéleti szereplők személyiségvédelme vagy éppen az erkölcsvédelem nem csak a jogászok, hanem a politika és a közélet diskurzusaiban is folyamatosan jelen van. Ugyanakkor a felmerülő kérdésekre adott válaszok a teljes politikai közösség, tehát a társadalom egészének helyzetét, sorsát képesek befolyásolni.
Ezért fontos a szólásszabadságról beszélni, vitatkozni, ezért fontos kézbe venni és elolvasni ezt a könyvet: hiszen rólunk, az elmúlt két évtizedünkről is szól, mindannyiunk sorsára hatással lévő kérdéseket boncolgat, mindezt európai és amerikai összefüggésekbe ágyazva. A tárgyalás mélységeit, illetve a külföldi joganyag elemzését tekintve bátran hiánypótlónak nevezhető kötet valamennyi szembenálló álláspontot bemutatja az egyes vitás kérdések tárgyalása során; a szerző nem titkolja el saját véleményét, de nem is akar a megfellebbezhetetlen döntőbíró szerepében feltűnni.
Kérdéseket tesz fel, és összegzi a lehetséges válaszokat is, innentől azonban már az olvasó kezébe teszi le a döntést, szinte elvárja tőle a továbbgondolkodást: hiszen a szabad szólás jogával csak valóban szabad, döntéseihez kellő tájékozottsággal bíró, a közösség tagjaként működő, de egyéni felelőssége alól kibúvót nem kereső állampolgár élhet igazán.