A diszkrimináció tilalma az Európai Bíróság joggyakorlatában

Vajon összhangban volt-e a vásárolj ír árut mozgalom a Közös Piaccal? Munkavállalónak tekinthető-e egy vallási közösség tagja? Megtiltható-e a dijoni likőr forgalmazása Németországban, az ital túlságosan kicsi alkoholtartalmára hivatkozva? Jogosult-e állami kártalanításra az angol polgár, akit a párizsi metrón ismeretlen tettesek bántalmaztak? Ilyen és hasonló kérdésekre kellett az Európai Közösségek Bíróságának választ találnia az elmúlt évtizedek során, amelyhez az integráció jogszabályainak találékony értelmezésére, nemegyszer alkotó és merész továbbfejlesztésére volt szükség. Király Miklós könyve e jogászkaland követésére invitál bennünket, amikor bemutatja az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlására vonatkozó közösségi joganyagot, az Európai Bíróság működését és kapcsolódó joggyakorlatát. A szerző elsősorban a diszkrimináció tilalmának érvényesülését ábrázolja az említett négy gazdasági szabadság területén, azonban ismételten kitér a közösségi jog általánosabb kérdéseinek elemzésére is, így mindenki haszonnal forgathatja munkáját, aki érdeklődik az európai integráció iránt.