Beksics Gusztáv történet- és közjogirása - Kritikai tanulmányok

Történelem és közjog: két ikertestvére a magyar alkotmánynak. De mig a történelem lemarad az idő kerekéről, s csak a nemzet emlékezetében él tovább: addig a közjog századokig szövődik, s vagy selyemmel, vagy daróczczal vonja be a nemzet testét. És én ugy érzem, hogy az a közjogi ruha, a melyet a nemzet most visel: ha nem is darócz, de bizonyára nem is selyem. Beksics Gusztáv pedig azt mondja, hogy selyem. És engem - a ki soha életemben könyvet nem irtam - a „violence morál" egy bizonyos neme kényszeritett könyvet irni arról, hogy ez a ruha nem selyem, - de irtam azért, hogy: selyem legyen.
Igy tehát történelmet és alkotmánytant, doktrínát és poézist, modern államjogot és tételes közjogot magyar parasztészszel, rapszodikusan, halomba csak azért hánytam össze, hogy ezt a czélt - nem hogy elérjem, de hogy annak szolgáljak. Mert kevesebbet tenni, mint a mennyit lehet: nem kisebb hiba, - mint többet akarni annál: a mi lehetséges.
Nem is tagadom: tudományossággal és nem politikával izgatok, hogy elérje a nemzet azt, a mi lehetséges. Abban áll-e ez a lehetségesség, hogy a saját maga sulypontját Mohácsnál elvesztett hazám azt visszaszerezze, s a dualizmus alapján vissza lehet-e azt szerezni vagy nem: erre a felelet tanulmányaim eredményeinek tanulságaiban lelhető föl.
Azt azonban számtani igazsággal már most meg lehet állapitani, hogy a dualizmus államformában Magyarország a közjogi állam béklyóiból kikeverődzeni nem bir s ebben az államjogi kapcsolatban még a tiszta nemzeti állam sem fejlődhetik ki, - nemhogy a mindent nivelláló társadalomgazdasági állam megtermettségére - minden állam végső czéljára - mehetnénk át.

Tartalom
Előszó V
ELSŐ RÉSZ.
Beksics Gusztáv történetírásának módszere 1
MÁSODIK RÉSZ.
I. Ferencz József történeti és közjogi jellemrajza.
I. Fejezet. Kegyelmezési jog 7
II. Fejezet. Kötelességérzet - vagy hatalomérzet? 9
III. Fejezet. A „rendszer" 30
IV. Fejezet. A világ „legalkotmányosabb" fejedelme 45
V. Fejezet. A „legnemzetibb" fejedelem 78
HARMADIK RÉSZ.
Teleki László tragédiája 90
NEGYEDIK RÉSZ.
Beksics és a Dunai Konfederáczió 101
ÖTÖDIK RÉSZ.
Királyi felségjogok és nemzeti jogok a magyar közjogban.
I. Fejezet. Keletkezésük és meghatározásuk a Tripartitum alapján 127
II. Fejezet. A nemzeti és felségjogok tartalma 136
III. Fejezet. A felségjogok gyakorlásának módja és megoszlása 139
IV. Fejezet. Állami, királyi és nemzeti szuverénitás 142
V. Fejezet. Jura rezerváták a magyar közjogban 150
VI. Fejezet. A királyi felségjogok ellenőrzése 1848 előtt 152
VII. Fejezet. A királyi felségjogok alakulása 1867-ben 161
HATODIK RÉSZ.
Katonai felségjogok.
I. Fejezet. A hadsereg egységes vezérlete 169
II. Fejezet. A hadsereg egységes vezénylete 172
III. Fejezet. A hadsereg egységes belszervezete 176
1. Közjogi érvek 178
2. Közjog-történeti érvek 180
3. Közjog-logikai érvek 188
4. A törvény magyarázata 195
5. Végső aforizmák 213
HETEDIK RÉSZ.
Beksics mint magyar Lustkandl 218
NYOLCZADIK RÉSZ.
Taktikailag vagy közjogilag hagyta-e el Deák a 61-iki alapot? 259
KILENCZEDIK RÉSZ.
Történeti, közjogi és politikai tévedések az 1867 : XII. t.-cz. körül 293
I. Fejezet. Történeti tévedések 294
II. Fejezet. Közjogi tévedések 306
III. Fejezet. Politikai tévedések 374
FÜGGELÉK.
Kossuth Lajos. Jellemrajz száz sorban 391