A magyar Quisling-kormány

Hazánk német megszállása után 1944. március 22-én Horthy Miklós kormányzó, némi habozás és alkudozás után az elvakultan nácibarát és antiszemita Sztójay Dömét, volt berlini követét nevezte ki miniszterelnöknek. (A kép bal szélén). Mellette Rátz Jenő, nyugállományú vezérezredes, volt honvédelmi miniszter, Imrédy Béla híve áll, aki a Sztójay kormányban miniszterelnök-helyettes volt, Szálasi pedig a Felsőház elnökévé nevezte ki. A per harmadrendű vádlottja Reményi-Schneller Lajos, aki 1938 márciusától hét éven keresztül Darányitól Szálasiig minden kormányban pénzügyminiszter volt. Szász Lajos a Sztójay-kormányban iparügyi miniszter, majd Szálasit kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterként szolgálta. A Sztójay-per ötödrendű vádlottja Kunder Antal volt, aki a Sztójay kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter volt. Mind az öten a német megszállók engedelmes kiszolgálói, és az országot lelkesen zsidótlanító politikusok voltak. A népbíróság Kunder Antalt életfogytiglani kényszermunkára, vádlott-társait halálra ítélte.