Buy books with your smartphone.
1 072 din.
Expected delivery time
19 workday.

Az utolsó emberig - Egy csapatparancsnok visszaemlékezései a Don menti harcokra

Szerzői Kiadás, 1988
  • 351 oldal
  • Kötés: puhatáblás, ragasztókötött
  • jó állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Antikvár Könyvkínáló
  • Saját képpel (állapotfotó) Keveset forgatott, jó állapotú példány. Ismertető/ízelítő: "Belelapozás". Pár oldal sarkán behajtás látszik.

Saját képekkel - Tóth Sándor előszavával - Ismertető: "Híven az igazsághoz és valósághoz, szépítéstől és túlzástól mentesen leírtam azokat az eseményeket, tapasztalatokat, benyomásokat, melyeket a doni védelem, majd pedig a visszavonulás öt nehéz hete alatt századommal átéltem. Hatszáz kilométert meneteltünk 1943. január 16-tól február 20-ig, és mint a német Cramer-hadtestnek alárendelt magyar csapatok egyike, az "utóvédek utóvédjeiként" soha el nem felejthető, gyötrelmes napokat éltünk át a német vezetésnek kiszolgáltatva.
Amikor a visszavonulás átélt - az általános hadműveleti helyzetbe illesztett - eseményeit leírom, szerény emléket szeretnék állítani azoknak a tízezreknek, akik áldozatai és szenvedő részesei voltak öncélú és helytelen politikai és katonai terveknek, akik életükkel, vérükkel, gyötrelmeikkel fizettek azért, mert akkor éltek és akkor voltak katonák.
Az ember a háborúban átélteket nem felejti el. Az idézett párbeszédek vagy szó szerint, vagy értelmükben és tendenciájukban megegyeznek az események idején elhangzottakkal. Semmit nem tettem hozzá, semmit nem vettem el belőle, mert ha ezt teszem, eltérek a valóságtól. Az események szereplői között költött személy nincs.
Kifejezetten tartózkodtam attól (amennyire lehetett), hogy a következmények ismeretében, a háború után megismert tények szem előtt tartásával fogalmazzak. Mindabból, amit elmondok, az olvasók maguk is könnyen levonhatják a szóban forgó történelmi időszak politikai konzekvenciáit, szomorú tanulságait. Senkit nem kívántam befolyásolni abban, hogy végül is milyen véleményt alakít kis krónikám elolvasása után.
Mindezt abban a reményben tettem így, hogy nyílt, kendőzetlen, őszinte "tanúvallomásom" hozzásegíti a háború után felnőtt generációt - mindenekelőtt a fiatalságot - ahhoz, hogy nemzeti történelmünk e rendkívül súlyos és végzetes időszakát jobban megismerje, és megértse."- További ismertető: "Belelapozás".

TARTALOM:
Előszó (Írta: Tóth Sándor)
Bevezető 21
Miskolctól Kurkszig
A parancs - "Tapasztalatgyűjtő tisztként vezénylem..." 27
Jelentkezés Miskolcon - A felső katonai vezetés "szeme és füle" leszek 32
Indulás - "A kerekeknek gördülniük kell!" 33
Hitler hadműveleti parancsa a nyári támadásra: "A cél az orosz erők megsemmisítése..." 35
A "gépezet" sodrában 38
Miről is lesz szó? 40
Átlépjük a Szovjetunió határát 42
Vityebszk, a romváros 43
Tűzkeresztség a durnyevói erdőben 45
A támadás (1942. június 28.) 47
Kurksztól a Donig
Előrenyomulás a sztyeppen 49
"Repülő! Hamar, árkot ásni!" 50
"Támadás a levegőbe" 52
Egy gyötrelmes éjszaka 53
Első találkozás az "ellenséggel" 54
Életveszélyes "trükkök" 56
Elértük a Don folyót 56
Minden úgy megy, mint a karikacsapás! 58
A Donnál
A 2. magyar hadsereg védelmi helyzete - "Hősi halott, az lesz...!" 61
Védelem az orosz tér- és erőviszonyokban 64
"Egy nyisszantás a csuklón és oda az ököl" 69
A védelem egy kimagasló példája 72
"A drága magyar vérrel takarékoskodni kell!" 74
Négy hónappal később 75
Mi csak azért vagyunk itt, mert itt kell lennünk... 79
Amikor a vesekövek - drágakövek 79
Leesett a első hó - Hitler: "Ez a második orosz tél jobban felkészülve talál..." 81
Sztálingrádnál fordul a kocka 83
És mi történt a Don túlsó partján? 86
"Tél tábornok" nálunk és odaát 88
A második parancs: "Csapatszolgálatra vezénylem..." 91
Gancsarovkán, a 107. utászszázad téli szállásán 92
Még egy vészjósló hír: áttörés az olasz hadseregnél 94
Frontkarácsony - frontszilveszter 96
Az osztrogozszk-rosszosi hadművelet és előkészítése 98
Parancs Budapestről: "Nincs hátra, csak előre van..." 102
1943. január 14. - "Hallgasd csak, mintha ágyúznának..." 102
1943. január 16. - "Riadó!" 105
"Nincs vész! A csapatok a főellenállási vonalat tartják!" 107
"Nem jó lenni háború... nem jó..." 110
A lovas futár nagy bánata 111
Menet a "fehér éjszakában" 113
A katasztrófa
Első hírek a súlyos helyzetről 115
Mi történt és hogyan történt? 116
Füstbe ment felváltás 117
Uriv, 1943. január 12. 120
A Cramer-hadtest feladata papíron és alkalmazása a valóságban 123
1943. január 13. - "Az ellenség javára dolgozunk..." 124
1943. január 14. - A második csapás... 127
1943. január 15. - Közeledik a vég... 131
1943. január 16. - Újra csendes a Don... 133
Német manőverezés, magyar határozatlanság 137
Mit kellett volna hát tenni? 141
Haldokló hadsereg
Éjszakázás Olhovban - Egyelőre semmi okunk az aggodalomra 145
Matreno Gyesevóban - "Be vagyunk kerítve! S ott vannak az oroszok!" 149
Mögénk kerültek az oroszok - "Tégy, amit jónak látsz!..." 155
Magára maradt a század 158
Pánik Nyikolajevka előtt - "Most aztán mi lesz?" 159
Gyötrő bizonytalanság 161
Az ég megkönyörül rajtunk 164
Áttörés Nyikolajevkán - "Utászok előre!" 167
Egy citrom és egy cvibak 170
Érkezés Bugyonnijba - "A négy géppuskád most felér négy tüzérüteggel!" 172
"Mi csak azt figyeltük, látni-e még a zöld hósapkát...!" 174
Bugyonij védelmében előkészítése 176
"Csodálni kell, hogy egyáltalán még ellenáll a csapat!" 180
Betoppan egy "halott" zászlós 184
Bugyonnin védelme 187
"Nur nicht fragen!" 190
"Azt hiszi, Bugacon van, Molnár hadapród?!" 192
"Kik vagytok? Hol a fegyveretek?" 195
"Csicskásom", Csomai Sándor honvéd 196
Tavasz a télben 199
"Menjetek csak, megfáznak a lovak!" 202
"Nótát, a hétszentségit!" 207
"Puskákkal harckocsik ellen!" 207
Újra együtt a század 209
Szánkók az "égből" 211
Megyünk tovább Korocsára 214
Az utóvédek utóvédjei
"Isten veletek, magyar honvédek!" - A magyar III. hadtest kálváriája 217
Egy tizedes, aki elhagyja a raját 226
Súlyos korocsai "nyitány" -- "Én nem leszek senkinek hóhérja!" 229
A "mélypont" Korocsán - Német alárendeltségben 231
A sztálingrádi katlanban - "Kapitulálás kizárva!" 233
Harckocsik ellen tiszti járőrök 235
Sztálingrádnál elhallgatnak a fegyverek 238
Harckészültség Korocsán 240
Riadó Korocsán - "A jelszó mára: Zalán!" 243
A "kemény legények" 247
Végzetes német próbálkozás - "Védeni annyit jelent, mint itt maradni!" 250
Támadás német parancsra 253
Harcfeladat - lőszer nélkül 257
Egy súlyos baleset 259
Cserbenhagynak a németek, de az ég újra megkönyörül rajtunk 260
"Az utász nem ismer akadályt!" 266
A korocsai harapófogóban 268
Kitörés Korocsáról 273
Ismét magára marad a század 276
Váratlan hír: Belgorodban utcai harcok folynak 280
Kritikus pillanat az összeroppanás szélén 283
Váratlan német parancs: "Visszavetni az oroszokat!" 286
A magyar csapatok végleges kivonása 287
Amíg húsz percet aludtam 290
Kitörés Belogordból - "Még soha nem érzett módon fáztunk" 291
Mögöttünk a front
Szállást keresünk a dermesztő éjszakában - Német válasz: "Kifelé! Megértette?! Kifelé!" 295
Újabb szálláspróbálkozás -- Olasz válasz: "Szívesen..." 298
Egy kis kutyahistória 302
Még egyszer a halálfélelemről - "Repülőőőő... jobbróóóól..." 304
Az első tábori levelezőlap - "Istennek hála, jó egészségben vagyok..." 308
Utolsó menetcél: Romnij - "Mögöttünk hatszázkét dermesztő kilométer..." 309
Amiről még beszélni kell
Katonák a katonaerényekről 313
Ahogy a század két katonája visszaemlékezik 315
Rekviem - temetés nélkül 317
Még egy rendhagyó rekviem 322
A katonák helytállásáról 322
A katonák átállásáról 325
"A mi falunk nyugat felé van, nem kelet felé" 327
Hazafelé
A harmadik parancs: "Békebeosztásába útba indítom!" 355
Búcsú a század katonáitól - "Az ég vezéreljen benneteket, Isten veletek!" 337
Epilógus 339
A kerekeknek gördülniük kell! 341
Távirat Lawocznéról Miskolcra 344
Katona a katonákért 345