Sorsdöntő száz nap 1849-ben

Nyakas János tanulmánykötete mindig időszerű az ifjúság hazaszeretetre, nemzeti öntudatra nevelése és az anyanyelv megőrzésének fontossága érdekében. A szerző, a magyarságát mindig büszkén vállaló magyar-történelem szakos tanár, egész életében a nemzet felemelkedéséért dolgozott. 1940-ben korszakos jelentőségű könyvet írt, amelyben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukásának okait kutatta. Mint mélyen hívő magyart később kora az agyonhallgatás közönyébe száműzött, így kevesen olvashatták munkáit. Az 1848-as történelmi események iránti érdeklődés, az emlékek hiteles megőrzése és ápolása hagyomány volt az író családjában. Nyakas János nagyapja részt vett a '48-as szabadságharcban és sokat mesélt unokájának, aki aztán a megélt hazaszeretetet példaként tudta átadni diákjainak. Mikor egyik volt tanítványát megkérdezték később, miért nem disszidált '56-ban, azt válaszolta, hogy "akit a tanár úr tanított hazát szeretni, múltat becsülni, emberekért küzdeni, az sosem hagyja el a magyar földet". A könyv pontos leírást ad a kor politikai viszonyairól, a szabadságharc csatáinak történéseiről, a harcban résztvevők létszámáról, felszereltségéről. Láthatjuk, hogy a magyar haderő nem volt alárendelve a császári csapatoknak, és még a világosi fegyverletétel előtt is, nyakunkon az orosszal, megsemmisítő csapást mérhettünk volna Haynau seregére.  A könyvet olvasva végig érezzük nemzetünk erejét, önfeláldozó hősiességét.