Buy books with your smartphone.
797 din.
Expected delivery time
19 workday.

A DNS szép új világa - A tudomány második bűnbeesése

Kulturtrade Kiadó, 1998
  • 185 oldal
  • Kötés: kemény kötés
  • jó állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Vonnegut Antikvárium

A DNS szép új világa
(A tudomány második bűnbeesése)



Venetianer Pál a hazai népszerű tudományos ismeretterjesztés egyik kiemelkedő alakja, úttörője. Bár eredeti végzettsége biológus-biokémikus, leginkább genetika, molekuláris genetika, molekuláris biológia, genomika témában tart előadásokat. Magyar nyelven négy könyve jelent meg (időrendben: A molekuláris biológia időszerű kérdései; Molekuláris biológia tegnap, ma, holnap; A DNS szép új világa; Csillagórák a tudományban), és egy további kötete van készülőben, amely várhatóan 2007 végén jelenik meg „Molekulák, gének, sorsok” címmel.

Jelen könyvében a génsebészet (génmérnökség, in vitro rekombináns DNS technika) által felvetett etikai, jogi, szociális, politikai kérdésekből gyűjt össze egy nagy csokorra valót, majd mindegyik mellett érvek és ellenérvek sokaságát sorakoztatja fel. A szerző – könyvének megírásával – azt a célt tűzte maga elé, hogy a laikus olvasót segítse a fenti kérdésekben való eligazodásban, saját véleménye kialakításában, nem rejtve véka alá elfogultságát, hiszen a génsebészet aktív művelője. Célja azonban a hiteles, érdekes, szórakoztató tájékoztatás, nem pedig az, hogy valamely álláspont igazáról mindenáron meggyőzze az olvasót. Mivel a génsebészet a tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága, könyvét pillanatképnek szánja, nem örökérvényű monumentumnak.

A génsebészet mint biokémiai technika a ’70-es évek közepén született, és óriási tömegkommunikációs lárma kísérte (leginkább az Egyesült Államokban). Ekkor indult meg és zajlott le az a tudománytörténetben példátlan hevességű és mélységű vita az új technika esetleges veszélyeiről. Vitáztak a tudomány felelősségéről, sőt bűnösségéről, amellyel kapcsolatban sokan és sokszor idézték Oppenheimer – az atombomba ledobását kísérő – elhíresült szavait („A mai nappal a tudomány megismerte a bűnt!”). A génsebészet kapcsán sokan beszéltek ugyanis a tudomány második bűnbeeséséről. Ez a vita a hetvenes évek vége felé nagyrészt elcsendesült, legalábbis a tudomány berkein belül. Az új technikát nem tiltották be, sőt diadalmasan meghódította szinte a biológia tudományának egészét. Ma az élet elképzelhetetlen a génsebészet nélkül (ruháink, élelmiszereink, mosóporunk, gyógyszereink is ezen technika áldásai, stb.).

A génsebészet újabb és újabb alkalmazásai azonban napról-napra vetnek fel olyan kérdéseket, amelyek megválaszolása már túlmutat a szorosabb értelemben vett tudományos kutatáson, a kutatók, a szakemberek illetékességén. Bármi legyen is a vélemény arról, hogy ezek az új fejlemények, alkalmazások jók, helyesek, vagy netán bűnösek és veszélyesek, az nem vitatható, hogy olyan problémákat vetnek fel, amelyek új megoldásokat, társadalmi vitákat, állásfoglalásokat, sőt törvényeket követelnek

A könyvről Vida Gábor akadémikus a következőket írja: „Lenyűgöző a példák gazdagsága és naprakész ismerete. A szerző mesterien sorakoztatja fel a genetikai manipuláció mellett és ellen szóló érveket.”