Az élet vasárnapja (Gyulai Líviusz illusztrációival) + Ikárosz repül (Bódi Ágnes illusztrációival) 2 mű
- 489 oldal
- Kötés: puhatáblás, ragasztókötött
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képpel (állapotfotó) Keveset forgatott, jó állapotú példányok. Ismertető/ízelítő: "Belelapozás".
Saját képekkel - Ismertető: Az élet vasárnapja -
„Valentin belefog a következő oldal olvasásába: óvszert, előnyös házasságot ajánlanak az olvasónak… a következő két oldalon.. gyarmatokon szolgáló katonák keresnek haditámogató pót-keresztanyát… Valentin – fel nem foghatván, hogy az írás valótlanságok közlésére is szolgálhat – meg se próbálkozott a trükkel. Megint körbepillantott. Most már mennek. Csökkent a vágányok száma, a gyors kiválasztotta a magáét, és célirányosan robogáshoz látott. Valentin újra a képeslapba temetkezett. Az ötödik oldalon fent egy rajz volt látható. Szegényesen és régiesen öltözött, beesett arcú egyének álltak sorfalat a képen. A képaláírás ez volt: "Soh Seba szikh szerzetes hívei körében” ami rendkivüli módon megdöbbentette Valentint." Az Angol Park és a Zazie a metróban szereplői után bemutatjuk a magyar olvasóknak a fent említett Valentint, vagyis Brut, a katonát, a polgárpukkasztó, nyelvfacsaró és szóviccgyártó, olykor idétlen kamasz módjára vigyorgó, máskor szeretettel mosolygó, hol gyermetegül kegyelettelen, hol gyöngéden megértő Raymond Queneau 1951-es regényének együgyű és bölcs hősét, és társait, a talpraesett vénlány rőföst, a telt keblű sógornőt, a hólyag (vagyis korszerű szóhasználattal: dinnye) sógort s még sok mindenki mást, általuk pedig a harmincas évek valahai francia picipolgárságát.
- - - Ikárosz repül - Ikárosz egy finom, fanyar és divatos századvégi író regényhőse. A naiv fiatalember egy óvatlan pillanatban megszökik az őrizetlen kéziratból, és sápatag papír-életét valódival cseréli fel. Legelőször is megízleli az abszintot egy üzletszerű kéjelgésből élő, de később pályát változtató, kitűnő jellemű hölgy társaságában. Azután új sorsa szeszélye végigsodorja a korabeli Párizs díszletei közt: lát bicikliző divathölgyeket térdnadrágban, harminc kilométeres szédítő sebességgel száguldó automobilokat, irodalmi szalonokat, divatosan életunt dendi-írókkal vagy regénygyárosokkal. Bele is illeszkedik szépen a technicizálódó szecessziós Párizs életébe, de pályája mégis úgy végződik, ahogy írója elgondolta - ha ugyan igazat mond. A francia közönségnek ez a bámulatosan sokoldalú kedvence - hiszen lexikoncikket éppúgy tudott írni, mint burleszket - gyermeteg örömmel hancúrozik egyik utolsó regényének szófacsarásai, fortélyos szellemességei, vidám ötletei, gyöngéd csúfolódásai, finom árnyalatai közt. - Európa Könyvkiadó, 1984.