A fizika kultúrtörténete - 3., átdolgozott kiadás. Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva

TARTALOM
Előszó 11
Bevezetés 15
A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel 15
Értékelés és periodizáció 17
Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján 17
A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja 18
Periodizáció az elméleti szintézis szerint 20
Absztrakció. Modellalkotás 21
A tudományelmélet elemei 23
Csalóka egyszerűség 23
Ráció és empíria 24
Az induktív módszer buktatói 26
A történelem dinamikája 27
A mozgató erők 27
Határok. Lehetőségek. Veszélyek 31
Bizonytalanság az egzaktságban 32
A fizika új szerepkörben 33
A fizika korszakai és azok jellemzése 34
Az antik örökség 39
A görögök adóssága 39
A tudomány kezdetei 39
Egyiptom és Mezopotámia 40
Összhangzó szép rend 52
Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok 52
Misztika és matematika: Püthagorasz 57
Gondolat és valóság 61
Platón a megismerésről és az ideákról 63
Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis 66
Atomok és elemek 66
A földi mozgás: a peripatetikus dinamika 71
Az égi mozgás 76
Az arisztotelészi világkép 79
Részletek Arisztotelész Metafizikájából 80
Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei 83
Arkhimédész 83
Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere 92
A kozmosz méretei. Geográfia 94
Geometria 97
Eszközök, technika 100
A hellenizmus alkonya 102
Pesszimista bölcsek 102
Ágoston az asztrológia képtelenségeiről 107
Ágoston az időről 108
Az örökség sáfárai 113
Ezer év mérlege 113
Miért nincs folytatás? 113
Európa formát ölt 114
A technika forradalma 120
Kolostorok, egyetemek 121
Az antik örökség átmentése 127
A közvetlen csatorna 127
Bizánc 129
Az arab közvetítés 130
Vissza a forráshoz 131
Hinduk és arabok 133
A tízes számrendszer 133
Algebra - Algoritmus 134
Az arab csúcsteljesítmény 135
Nyugat magára talál 136
Fibonacci: a számolás művésze 137
Jordanus Nemorarius, a statikus 138
A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College 139
A megreformált peripatetikus dinamika 141
Buridan impetuselmélete 142
Fizika az asztronómiában 143
Eredmények 144
Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett 144
Természetfilozófia a középkorban 147
Hit, tekintély, tudomány 147
Hit és tapasztalat 149
A reneszánsz és a fizika 152
Művészet, filológia, természettudomány 152
Előrelépés a mechanikában 154
A művészek tudománya 155
Leonardo da Vinci 156
A szakasztronómusok színre lépnek 159
A nyomtatott könyv szerepet kap 161
Rombolás és alapozás 165
A világ 1600 körül 165
Számmisztika és valóság 169
Vissza Platónhoz - új szellemben 169
A múltba néző forradalmár: Kopernikusz 170
Egy kompromisszum: Tycho de Brahe 178
A világ harmóniája: Kepler 181
Galilei - és akiket elhomályosít 185
Az égi és földi világ egysége 185
Lejtő. Inga. Hajlítás 190
Galilei nagysága 196
A háttérben: Stevin és Beeckman 198
A csatlakozás lehetősége 199
Az új filozófia: a kételyből módszer lesz 201
Bacon és az induktív módszer 201
Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes 204
Descartes mozgástörvényei 206
Az első kozmogónia 207
A kultúra peremén 211
Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján 213
A Descartes-Snell-törvény 213
A Fermat-elv 217
Vákuum és légnyomás 219
Kezdő lépések a ma kémiája felé 222
Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens 227
A dinamika huygensi axiómái 227
A matematikai inga 229
A cikloidális inga 231
A fizikai inga 233
Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei 235
A körmozgás 235
Newton és a Principia. A newtoni világkép 238
A Newtonra váró feladatok 238
Az erőhatás a mozgásállapot változatója, és nem fenntartója 239
Az egyetemes gravitáció törvénye 243
Részletek a Principiából 247
A filozófus Newton 252
A klasszikus fizika kiteljesedése 261
A XVIII. század induló tőkéje 261
Eredmények, és amiről eddig még nem esett szó 261
Hullám vagy részecske 261
A koordinátageometria 268
A differenciál- és integrálszámítás: az egészen "nagyok" vitája 270
Descartes mellett és ellen 274
Voltaire és a filozófusok 277
Méltó utódok: D'Alembert - Euler - Lagrange 279
A továbbhaladás lehetséges útjai 279
A statika eredményei 281
A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta 282
Az első variációs elv a mechanikában: D'Alembert 287
Modern gondolatok 289
A mechanika mint poézis 291
A fény százada 293
A felvilágosodás 293
Részletek Holbach: A természetről című művéből 294
A Nagy Enciklopédia 297
D'Alembert: Elöljáró beszéd 298
A fizika szilárdnak hitt fundamentuma: Kant 302
Az effluviumtól az elektromágneses térgi 304
Petrus Peregrinus és Gilbert 304
A haladás menetrendje 305
Kvalitatív elektrosztatika 306
A mérő elektrosztatika 311
Az elektromos töltések áramlása 315
Az áram mágneses tere: A természetfilozófia termékenyítő hatása 317
Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat kiterjesztése 319
Faraday: a legnagyobb kísérletező 321
Maxwell: az elektromágneses tér 325
Az elektromágneses fényelmélet 330
Lorentz elektronelmélete 334
Hő és energia 335
A hőmérő 335
A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black 337
És mégis mozgás a hő: Rutherford 338
Fourier elmélete a hővezetésről 340
A caloricum és állapotegyenlet 342
A Carnot-ciklus 343
A hő kinetikus elmélete: az első lépések 344
Az energiamegmaradás tétele 345
A kinetikus gázelmélet 347
A termodinamika második főtétele 348
Entrópia és valószínűség 350
Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom 355
A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója 355
Az elektron: J. J. Thomson 356
Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer 360
Az első elképzelések az atom felépítéséről 361
Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek 364
Búcsú a XIX. századtól 366
A XX. század fizikája 371
"Felhők a XIX. századi fizika egén" 371
Befejezés vagy kiindulás 371
Mach és Ostwald 372
A relativitáselmélet 375
Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása 375
Beillesztési kísérletek 377
A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré 381
Távolság- és időmérés 386
A tömeg-energia-ekvivalencia 389
Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója 392
Einstein a téridőről 396
Newton, Einstein és a gravitáció 398
A kvantumelmélet 401
A feketesugárzás a klasszikus fizikában 401
Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út 404
Az energiakvantum megjelenik 406
Einstein: a fény is kvantált 410
Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete 410
A sugárzási formula klasszikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához 413
A mátrixmechanika: Heisenberg 414
Einstein és Heisenberg 418
A hullámmechanika: Schrödinger 419
Heisenberg: A koppenhágai értelmezés 424
Operátorok. Kvantumelektrodinamika 431
A kauzalitás problémája 436
Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről 440
Munkaeszköz és filozófia 442
Mi maradt a klasszikus fizikából? 444
Magszerkezet. Magenergia 447
Visszatekintés az első három évtizedre 447
Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai 452
Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel 454
A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford 456
A Rutherford-Bohr modell kialakul 460
Az első mesterséges magátalakítás 461
A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható 462
Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron 462
A mag felépítése: magmodellek 463
A maghasadás: kísérleti evidencia, elméleti kétely 467
A láncreakció: az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik 471
Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében 473
A fizikus felelőssége 475
Törvény és szimmetria 475
A történész szerepe a ma fizikájának leírásában 475
Az elemi részek megjelenési sorrendje 476
Néhány szó a kozmikus sugárzásról 480
Gyorsítók. Detektorok 481
Az alapvető kölcsönhatások 483
Megmaradási törvények 485
Szimmetria-invariancia-megmaradás 487
Jobb-bal szimmetria? 490
"A kis aszimmetria növeli az esztétikumot" 493
Vissza az apeironhoz 494
Energia az elemi részek segítségével? 496
A harmadik évezred küszöbén 497
Az ember és a kozmosz 498
Új információs csatornák 498
A csillagok energiatermelése 501
Születés, élet, halál - csillagléptékben 502
Az Univerzum kialakulása 506
"A semmi és a végtelen között" 509
Irodalom 511
Név- és tárgymutató (Készítette: Dr. Csurgayné Ildikó) 519