Bolyai Farkas hőtani elméletei, kemencerakó, -öntő tapasztalatai
- 264 oldal
- puhatáblás, ragasztókötött
- ISBN:
Oláh Anna maga is marosvásárhelyi fizikus tudomány-, iskola-, helytörténeti adatok sokaságát gyűjtötte egybe az 1800-as évek első felében nagy visszhangot kiváltott Bolyai-kemencékről. A kötet három része betekintést ad Bolyai Farkas fél évszázados kemenceépítő tevékenységébe. Ezt követően feltárja Bolyai Farkas kemencékkel kapcsolatos tekintélyes mennyiségű iratának hihetetlen történetét, végül közreadja a kibetűzött, értékelt, száz oldalnál is nagyobb terjedelmű hőtani kéziratot. A mikrohullámú sütők és a légkondicionált lakóterek mindennapjaiból tanulságos eljutni a hamuba sült pogácsától a kemencerakás fortélyaiig. Mindenütt tények, dokumentumok, idézetek. Sajátos művészet ez, olvasmányosat, gondolatébresztőt írni adatokból, levelekből, visszaemlékezésekből. Szerzőnek úgy sikerülhetett, hogy évtizedes kézirat megfejtés, dokumentum összeillesztés során képes volt átköltözni a vizsgált időszakba. Az igazi meglepetést az okozta, hogy a Kemencze-tan iratait évtizedeken keresztül, mint elveszett hagyatékot emlegették. Oláh Anna megfejtette azt a rejtélyt, hogy hol, hogyan kallódtak az iratok. Mindenhez a megfelelő forrást rendelve, ám mégis szépírói lendülettel adja elő a szerző a magyaros slendriánságnak elképesztő mindenhatóságát. A harmadik feladat Bolyai Farkas 1840-ből származó hőtanának ismertetése, megvitatása, korszerűségének megállapítása. Nem volt könnyű ezeknek a jelzet, számozás nélküli iratoknak a rendbe rakása, kibetűzése, majd tudománytörténeti elemzése. Oláh Annának végül sikerült elérnie, hogy a szigorúan felépített Bolyai kézirat érthető legyen. Jelentős kéziratot, ritka értékes és gondosan kiválogatott tudománytörténeti anyagot tart kezében az olvasó. A három fejezet közül az első a korral és Bolyai Farkassal is megismertet, bizonyítja a kemenceépítés jelentőségét, benne Bolyai szerepét. A második fejezet a magyar tudományos szervezés nagy kudarc-története, gyakran hátrányos helyzetünknek számos okával és tanulságával. Végül a harmadik fejezet, a meg nem jelent, egybe nem szerkesztett tankönyv, a Hőtan, amely remek összefoglalása a korabeli tudományos igényeknek, egy tudománynak elkötelezett kemenceépítő remeke. Füstöss László egyetemi docens BME Fizikai Intézet Fizika Tanszék a Fizikai Szemle szerkesztője