Kant és a metafizika problémája

TARTALOM:
Előszó a negyedik kiadáshoz 13
Előszó az első kiadáshoz 17
Előszó a második kiadáshoz 19
Előzetes megjegyzések a harmadik kiadáshoz 20
Bevezetés 21
A vizsgálódás témája és a téma tagolása 21
A fundamentálontológia eszméjének kibontása A tiszta ész kritikájának a metafizika alapvetéseként cvaló értelmezése által 25
A metafizika alapvetése kiinduláskor
A metafizika áthagyományozott fogalma 25
Az áthagyományozott metafizika alapvetésének kiindulópontja 31
A metafizika alapvetése mint a tiszta ész kritikája 35
A metafizika alapvetése a kivitelezésben
Annak a dimenziónak jellemzése, melybe a metafizika alapvetésének kivitelezése visszatér 42
Az eredetmező lényegi jellemzői 43
A megismerés lényege egyáltalában véve 43
A megismerés végességének a lényege 48
A metafizika alapvetésének forrástalaja 59
Az eredetföltárás módja 62
Az ontológiai alapvetés előzetes körvonalazásának stádiumai 62
Az eredetföltárás módszere 65
Az ontológia belső lehetősége fölvázolásának stádiumai 68
Az alapvetés első stádiuma. A tiszta ismeret lényegi elemei 69
A tiszta szemlélet a véges megismerésben 69
A tiszta gondolkodás a véges megismerésben 78
Az alapvetés második stádiuma. A tiszta ismeret lényegi egysége 85
A tiszta ismeret lényegi egységére irányuló kérdés 87
Az ontológiai szintézis 89
A kategória probléma és a transzcendentális logika szerepe 94
Az alapvetés harmadik stádiuma. Az ontológiai szintézis lényegi egységének belső lehetősége 98
A véges ész transzcendenciájának megvilágítása mint a transzcendentális dedukció alapvető szándéka 100
A transzcendentális dedukció két útja 106
A transzcendentális dedukció külső formája 116
Az alapvetés negyedik stádiuma. Az ontológiai megismerés belső lehetőségének alapja 120
Transzcendencia és megérzékítés 122
Kép és séma 125
Séma és séma kép 130
A transzcendentális sematizmus 135
Sematizmus és subsumptio 144
Az alapvetés ötödik stádiuma. Az ontológiai megismerés teljes lényegmeghatározása 149
A legfelső szintetikus alaptétel mint a transzcendencia teljes lényegi meghatározása 150
A transzcendencia és a metaphysica generális alapvetése 156
A metafizika alapvetése eredendőségében
Az alapvetésben megvetett alap kifejezett jellemzése 164
Az ontológiai ismeret megképző közepe mint transzcendentális képzelőerő 164
A transzcendentális képzelőerő mint harmadik alapképesség 172
A transzcendentális képzelőerő mint a két ág gyökere 176
A transzcendentális képzelőerő és a tiszta szemlélet 179
A transzcendentális képzelőerő és a teoretikus ész 185
A transzcendentális képzelőerő és a gyakorlati ész 196
A megvetett alap eredendősége és Kantnak a transzcendentális képzelőerőtől való visszariadása 201
A transzcendentális képzelőerő és az emberi tiszta ész problémája 214
A transzcendentális képzelőerő és az időhöz való viszonya 216
A transzcendentális képzelőerő belső időkaraktere 219
A megvetett alap eredendősége és a metafizika problémája 241
A metafizika alapvetése megismétlésben
A metafizika alapvetése az antropológiában 252
A megvetett alap és a metafizika kanti alapvetésének eredménye 252
A filozófiai antropológia eszméje 255
Az ember lényegére irányuló kérdés és a kanti alapvetés tulajdonképpeni eredménye 262
Az emberi végesség problémája és az ittlét metafizikája 267
Az emberi végesség egy lehetséges meghatározásának problémája 268
A létkérdés eredendő kidolgozása mint út az emberben rejlő végesség problémájához 271
A létmegértés és az emberi ittlét 276
Az ittlét metafizikája mint fundamentálontológia 281
Egy fundamentálontológia eszméje 282
A fundamentálontológia kiindulása és menete 285
A fundamentálontológia célja 290
A fundamentálontológia eszméje és A tiszta ész kritikája 294
Függelék 299
Följegyzések a Kant-könyvhöz 301
Davosi előadások. A tiszta ész kritikája és a metafizika alapvetésének föladata 326
A davosi vita Ernst Cassirer és Martin Heidegger között 329
V. R. Odebrecht: Martin Heidegger: Kant és a metafizika problémája 355
E. Cassirer: Kant és a metafizika problémája. Megjegyzések Martin Heidegger Kant-interpretációjához 362
Odebrecht és Cassirer Kant-könyvről írott kritikájához 401
A filozófiai tanszék történetéhez 1866-tól 409
A fordító utószava 418