Lázadás (Legendary 1.) (Dedikált) - Saját képpel
- 202 oldal
- Kötés: papír / puha kötés
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Vigyázva olvasott példány. Könyvízelítő: "Belelapozás". A borító sarkai picit hajlottak, megtörtek (ld.borítókép), a címoldal foltos (ld.2.kép).
- foltos
Kiadó: TO-VA TREND, Hajdúdorog - Ismertető: Amikor már azt hiszed, hogy tudod, hogyan fog végződni a történet. Amikor már biztos vagy benne, hogy az utolsó oldalakról csöpögni fog a nyál a tökéletes szerelemtől, akkor fog a feje tetejére állni minden. Amely egy varázslatos világban játszódik, ahol a tündérek nem feltétlenül kedvesek, a vérfarkasok nem feltétlenül vérszomjasak, és ahol az „emberek” nem egy menü az étlapon.- További ismertető: "Belelapozás". - ------ -----Tartalomjegyzék:
Emberek
Wolferek
Különös barátság
Sötétség órája
A házassági ajánlat
Vendégség a tündéreknél
Szárnyalás
Kis emberek bölcse
Axián találkozása Liliennel
Apró népek világa
Éljen a király!
Tündérek tánca
Esküvő
Lázadás
Őrület
Ki vagyok én?
------ Először egy kislány történetével indul a könyv. Ott még nem tudtam teljesen belőni a műfaját, mesekönyvnek tűnt. Később előjön a vérfarkas-téma és némi romantika, ami által egyből átkerül urban fantasy műfajba. Aztán jönnek más világok is a peremen túl, vízesések mögött, barlangokban. Ott már klasszikus (Tolkien-féle) fantasy elemekkel is találkozhat az olvasó. Aztán rájöttem, mire emlékeztet leginkább ez a történet! A „Bill Willingham: Fabulák – Legendák száműzetésben” című képregénysorozatra! Nekem az nagyon tetszett. Elkezdtem egyszer olvasni, csak valamiért nem olvastam végig az egész sorozatot. Tehát az sem olyan orkos, tolkienes fantasy és nem is vérfarkas vs vámpíros, romantikus urban fantasy, hanem inkább „tündérek vs vérfarkasok”. Ez utóbbi műfaj kevésbé romantikus talán (kevésbé Twilight-os), inkább meseszerű, némi horrorral. A fent említett képregénnyel ellentétben ebben kevés valódi horrorelemet találtam. Nem igazán van benne durva erőszak és erotikus romantika sem. A romantikus részek nagyon tetszettek benne, hogy szépen, burkoltan vannak megfogalmazva. Inkább a dolog szépségére és az érzelmekre megy rá az adott jelenet és nem a konkrétumokra. Ezáltal „gyerekbiztos” is egyben. Az írónő említi is az előszóban, hogy a kisfiának szokta mesélni ezt a történetet. Szerintem hiteles a dolog ilyen szempontból, mert nem lép át olyan határokat, amiket nem kellene. A könyv erőssége a fantáziadússága, a leírások és az ötletek, valamint az, hogy egy olyan kevésbé ismert fantasy stílust célzott meg a szerzője, ami nem annyira elterjedt, mint a vérfarkas vs vámpír típusú urban fantasy könyvek. Én abból már túl sokkal találkoztam és egy kicsit elegem van belőle. Ez azokhoz képes üdítően hatott. Tetszettek a könyvben szereplő Lillien, Axián és Sebtyán nevek. Majdnem mindegyik név olyan, hogy meg tudjuk jegyezni és olyan, mintha „valódi” földi nevek lennének… de mégsem. Ezáltal erősíti a meseszerű hatást, de nem száll el nagyon messzire afféle „Yberhte’setyryek” jellegű nevekkel. :) Én találkoztam már fantasy könyvekben olyan fantázianevekkel, ahol még a könyv végén sem voltam benne biztos, hogy kit hogyan hívnak, meg megjegyezni sem lehetett. Itt ez is a helyén volt. Kíváncsi vagyok a folytatásra, és arra, hogy hová és mire jut majd Sebtyán! :) /Egy olvasói vélemény/.