Marxizmus, kultúra, művészet

TARTALOM
Sallay Géza: Antonio Gramsci 5
A gyakorlat filozófiája
A tudományos vita 43
Fizolófia és történelem 43
Egy filozófia történelmi jelentősége 45
A filozófus 46
Mi az ember? 47
Alap és felépítmény 56
A "katarzis" kifejezés 58
Az "ideológia" fogalma 58
Módszertani kérdések 61
Antonio Labriola 66
A gyakorlat filozófiája és a modern kultúra 69
Spekulatív immanencia és történelmi vagy realista immanencia 82
A marxizmus alkotóelemeinek egysége 85
A gyakorlat filozófiájának történetisége 86
Gazdaság és ideológia 91
A morál tudománya és a történelmi materializmus 94
Az értelmiségiek 95
Az értelmiség kialakulása 97
Eltérések a városi típusú és vidéki típusú értelmiség helyzetében 109
A múlt bírálata 123
Az ellenfél lebecsüléséről 124
Optimizmus és pesszimizmus 126
Ideológiai anyag 127
"Racionalizmus". Az újító romantikus értelmezése 128
Visszatérés De Sanctishoz 131
Amerikai és európai civilizáció 133
Jegyzetek Machiavelli politikájáról 136
A politika tudománya 138
Előrelátás és perspektíva 142
Jegyzetek az olasz kultúra történetéhez
A korai középkor kultúrája 147
II. Frigyes 149
Dante és Machiavelli 151
A comune bukása 154
Lorenzo il Magnificio 155
A reformáció Itáliában 156
A Risorgimento és történelmi előzményei 158
Az olasz irodalom kozmopolita jellege 160
Az olasz irodalom nem népi-nemzeti jellege. A problémák kapcsolata 162
Franciaország szellemi befolyása 167
A nyelv kérdéséhez
A nyelv kérdése 171
A nyelvezet, a nyelvek és a közgondolkodás 177
Hányféle nyelvtan lehetséges? 179
A nyelvi újítások kisugárzási központja a hagyományban... 182
A művészet és az irodalom kérdései
Szocializmus és kultúra 187
Marinetti forradalmár? 193
Levél Trockijhoz a futurizmusról 196
A művészetről 200
A művészet és egy új műveltségért vívott harc 206
A nevelő művészet 213
Az irodalom és a kultúra története 215
Az irodalmi kritika kritériumai 216
Croce és az irodalomkritika 222
Módszerbeli kritériumok 223
A leírt és beszélt szó nyelvi kifejezése és a többi művészet 226
"Funkcionális" irodalom 230
A racionalizmus az építészetben 232
Az új építészet 234
Az "irodalmi" ítélet néhány kritériuma 236
Metodológiai kritériumok 238
Tartalom és forma 239
Művészi elfajulások 244
Irodalmárok és a művészeti "bohémek" 245
Az "alázatosak" 248
Manzoni és az "alázatosak" 248
Tolsztoj és Manzoni "népszerűsége" 254
"Contenutisták" és "calligrafusok" 258
Az olasz nemzeti kultúra 262
Mi az "érdekes" a művészetben 267
Az író állásfoglalása a környezettel szemben 270
A népdalok 272
A népregények különféle típusai 272
A bűnügyi regényekről 277
A folytatásos regény kulturális származékai 279
Az "emberfeletti ember" népies eredete 280
Balzac és a tudomány 284
A népi irodalom "hősei" 287
Cronaca (1914. június 14.) 287
"Történelmi széppróza" 290
Az utópiák és az úgynevezett "filozófiai regények" 293
A melodramatikus életfelfogás 297
Kritikai jegyzetek
Goldoni 301
Ugo Foscolo és a retorika 301
A "dialektika" Pirandellóban 302
A pirandellói "ideológia" 303
Pirandello művészi egyénisége 311
Pirandello: Gondold meg, Giacomino 312
Pirandello: Liolá 314
Pirandello: Így van (ha így hiszitek) 317
Pirandello: Miért ne legyek tisztességes 320
Pirandello: Csörgősipka 322
Pirandello: Társasjáték 324
Pirandello: Az ojtás 326
Niccodemi: Az ellenség 328
Niccodemi: A repülés 330
Giovanni Papini 332
Papini mint jezsuita-tanonc 333
Ruggeri társulatának Hamlet-előadása 337
Ruggero Ruggeri Shakespeare Machbethjében 338
Beaumarchais: Fiagaro házassága 344
Wilde: A jelentéktelen asszony 345
Kipling 346
Erkölcs és szokások 346
Shaw: Caesar és Cleopatra 351
Freud és a közösségi ember 352
Freud és a freudizmus 353
Babbitt 354
Még egyszer Babbitt 356
Kezdetben vala a szexus 357
Jegyzetek 361
Névmutató 369
Tartalomjegyzék 375