Deák Ferenc és családja I - IV.

Miért írtam könyvet Deákról?
Deák Ferencz bizalommal volt hozzám s némi figyelemmel volt irántam. Talán nagyobbal, mint igen sok iránt, kik az ő nemzedékéből s az én nemzedékemből ismerősei s követtársai voltak. Sokszor szívesen beszélgetett velem. Több alkalommal fontos kérdésekben megkérdezte: mi a véleményem? Pártjához tartoztam haláláig. Néha oly dolgokat is közölt velem, melyeket egyéni vagy közéleti titkainak méltán tarthattam. Becsült annyira is, hogy a múlt század hetvenes éveinek elején, amíg betegsége miatt el nem nehezedett, időszaki czikkeimet figyelemmel elolvasta. Nem vonta meg tőlem bölcs tanácsait sem. Szíves közlései lehetővé tették, hogy a 48 előtti személyi és országos viszonyok megismeréséhez közelebb jussak.
Barátságról köznapi értelemben köztünk sem lehetett szó. Istenért se mernék barátságról szólani. Nagy korkülönbség volt köztünk. Harminczkilencz évvel volt idősebb, mint én. Azonkívül nagy volt. A nemzet történelmi alakjai közt a legnagyobbak egyike, egyéniségére nézve talán a legnagyobb. Én meg kicsiny voltam, áhítattal néztem föl rá s kegyelettel közelítettem hozzá. Mint gyermek a dicsőségtől sugárzó apához