Arany János összes művei XVIII. - Arany János levelezése (1862-1865)
- 1198 oldal
- keménytábla, védőborító
- ISBN:
Arany János Összes Művei kritikai kiadásának XVIII. kötete az 1862 és 1865 közötti leveleket bocsátja közre. Az 1865-tel kijelölt végpontot az életrajzi szakaszhatár mellett a levelek száma is magyarázza; e kötet időintervalluma Arany szerkesztői munkásságának javát felöleli és az akadémiai titkárság kezdetének évével zárul, ami nemcsak életrajzi, de alkotói szempontból is cezúraként szolgál. A kötet tételeinek száma 637, amelyek közül mintegy ötszáz a teljes szövegű és 129 az elveszett (ezek közül 26 Aranytól származó és 103 neki szóló) vagy töredékes levelek száma. Szerkesztői munkájának köszönhetően a (főleg a folyóiratok nyílt postája alapján) kikövetkeztethető levelek legnagyobb számban itt szerepelnek. Ezek az üzenetek csak abban az esetben számítottak levélküldeményre való utalásnak, ha azonosítható levelezőtársra vonatkoztak, továbbá, ha a szerkesztői válaszban egyértelmű válasz vagy célzás történt valamilyen levélre és az üzenet címzettje azonosítható volt; vagy ha az azonosítható személy itt hivatkozott műve megjelent a Szépirodalmi Figyelőben vagy a Koszorúban. Az itt közölt leveleknek eddig mindössze egyharmada jelent meg nyomtatásban. Akárcsak a XVII. kötetből, innen is hiányoznak a másokhoz szóló családi levelek, illetve (egy kivétellel) Arany gyermekeinek hazaírt vagy esetleg kikövetkeztethető levelei. A családtagok, pl. Arany Juliska barátnőinek küldött sorai jellemző idézetként a jegyzetekben szerepelnek. A hivatalos levelek közül azok kerültek be, amelyek kimaradtak az eddigi kötetekből (AJÖM XIII. és XIV.), ha ott hiányosan jelentek meg, vagy csak a regesztában kaptak említést, viszont az itteni jegyzetekhez szükségesek voltak. Mint a XVII. kötetből, itt is hiányzik az Adattár. Az előforduló személyek közül a levelezőpartnereknek szól a részletesebb ismertetés. Ez a rövid, tárgyszerű bemutatás az első levélváltás jegyzeténél jelenik meg, s benne az adott időszakra vonatkozó biográfiai megjegyzések és nyomtatásban megjelent művek említése mellett az Arannyal való kapcsolat rövid összegzése szerepel. A többi személy esetében az AJÖM XVII. iránymutatása szerint elsősorban az Aranyhoz fűződő kapcsolatra vonatkozó adatok kerülnek előtérbe; a közismertségre számot tartó, leghíresebb személyek esetében elegendőnek bizonyult a születési és halálozási dátum. A levelekben előforduló Arany-művek az Adattár helyett akárcsak a XVII. kötetben itt is a név- és címmutatóba kerülnek. A levelek közlése a XVII. kötetben kifejtett textológiai alapelvek szerint történik; a betűhív átírás során felhasznált jelek és rövidítések azonosak. A textológiai jegyzetek az eredeti kép felidézését segítve a levélszövegek után találhatók. Az emendálások elvégzéséhez általában a szabályos ismétlődések jelentettek alapot. A kéziratok leírásában az AJÖM XVII. gyakorlata érvényesül. A hivatalos jegyzőkönyvek eredeti formájukban jelennek meg: így a Kisfaludy Társaság jegyzőkönyveinek első, és nem a letisztázott változata: az olvasó ezek alapján az esetleges viták kialakulásáról is képet kaphat. A régi és tájnyelvi szavak magyarázatában nagy szerepet kaptak a CzuczorFogarasi-szótár, a Jókai-szótár és a Tájszótár kötetei.