Jóra való restség - A hét főbűn - A közönyösség szenvedélye

FÜLSZÖVEG
Kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség - ez a hét kifejezés a bűnök egész univerzumát foglalja össze. A hét főbűnre az ókori világban a gonosz megtestesüléseként tekintettek, a zsidó-keresztény kultúrkörben pedig az erkölcstelenség megfékezésének egyik főpilléreként kapott kiemelt szerepet.
Mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban? Mi maradt meg egykori végzetes és veszedelmes természetükből? Vajon szerepet kapnak-e korunk társadalmában is, vagy netán már elavultnak számítanak egy olyan világban, ahol „minden elmegy", ahol már minden határt megszegtünk. Feleleveníthetők és újraértelmezhetők, netán beépíthetők a pszichológiába és a pszichoanalitikus terápiákba?
Egy biztos: vétekről ás bűnről lehet időszerűen beszélni. Ebben az új sorozatban hét tudós kutat az újabb válaszok után. A főbűnöket egészen szokatlan, mai szemlélettel vizsgálják, amely már távol áll attól a vallásos hagyománytól, amelyben eredetileg megformálódtak. Korszerűen, inkább kiállhatatlan szenvedélyként értelmezik őket. A hozzájuk való viszony az emberiség azon képességét fejezi ki, amellyel különbséget tesz jó és rossz között.
A restség bűnét eleinte a remete szerzetesek számára tartották fenn, akik a szent elmélkedés helyett démonok kísértésének kereszttüzében lustálkodtak. A középköri lajstrom még megkülönböztette a restség és a szomorúság bűnét:
- restség: henyeség, lustaság, alkalmatlankodás, semmittevés, nyugtalanság
- a gondolatok elkalandozása, a test elkalandozása (sic!), bőbeszédűség, kíváncsiság;
- szomorúság: neheztelés, kishitűség, elkeseredés.
Amikor Gergely pápa a főbűnök számát 8-ról 7-re csökkentette, és a szomorúság és restség bűnét összevonta, a búskomorság orvosi esetét - mai kifejezéssel a depresssziót - a restség etikus motívumával össze is keverte.
Oblomov, Csehov hősei, Proust eltűnt idejének foglyai. Freud neurotikus betegei bőséges muníciót adnak mai diagnózisunk és ingatag kedélyünk vizsgálatának kultúrtörténeti megítéléséhez. Vissza
TARTALOM
Ajánlások 9
Köszönetnyilvánítás 9
Bevezetés 11
Első fejezet
AZ ACEDIA IDŐSZAKA. AZ EURÓPAI
KÖZÉPKOR 15
1. „Démonország" 17
2. A bűn elvilágiasodása 20
3. A szomorú vágy 24
4. A rossz közérzet tünetei 26
5. Hét 28
6. Gyász és búskomorság 29
7. A fekete nedv 33
8. „Rózsás Salerno" 38
Második fejezet
A BÚSKOMORSÁG RENESZÁNSZA 41
1. Arisztotelész problémái 43
2. A libidó Ficinónál 46
3. Dürer: Melankólia 49
4. A gyomor- és bélrendszer démonológiája 52
5. A kórokozó hitbuzgalom 54
6. A Sátán az őrült nőket kedveli 56
Harmadik fejezet
A BAROKK MELANKÓLIA. AZ „ERZSÉBET-KORI
BETEGSÉG" 59
1. Hamlet és a hajósok nemzetsége 61
2. Melankólia Oxfordban 66
3. A szadista utópia 68
Negyedik fejezet
A PESSZIMIZMUS ÉS GYÓGYÍTÁSA.
SCHOPENHAUERTŐL CIORANIG 71
1. Fenséges öngyilkosságok 73
2. A pesszimizmus muzsikusa (Schopenhauer) 76
3. A dionüszoszi gyógymód (Nietzsche) 79
4. Leopardi, a csüggedés csábítása 83
5. Cioran elnapolt öngyilkossága 87
6. Reakciós pesszimizmus? 89
Ötödik fejezet
BAUDELAIRE, A DENDI SPLEENJE 93
1. A dendi 95
2. Szépség kontra természet 97
3. A félénk botrányhős 99
4. A bűnösség büszkesége 102
5. „Spleen, IV" 105
Hatodik fejezet
AZ OROSZ BETEGSÉG. GONCSAROV ÉS
CSEHOV 109
1. Oblomov álma 111
2. „Ivanov" 114
3. A taganrogi gyógyszerész fia 116
4. Orvos módjára írni 120
5. A szerény stílus 123
6. Nihilista szeretet 125
7. Az orosz évszázad 127
Hetedik fejezet
FREUD: NÁRCIZMUS, GYÁSZ, MELANKÓLIA 129
1. Hasadás 132
2. Nárcizmus 134
3. Árnyék a tükrön 136
4. A nárcizmus mint akadály 138
5. Az erkölcs melankolikus 141
6. Erósz és Thanatosz 143
7. A boldogság törekvése 145
8. Okok és bűnök 146
Nyolcadik fejezet
AGGODALOM ÉS TULAJDONKÉPPENISÉG
HEIDEGGERNÉL. EGZISZTENCIALISTA
KÜLÖNÁLLÁS 151
1. Heidegger és az üdvösség 153
2. Roquentin lelkigyakorlatai 157
3. Sartre, a rab szabadsága 160
4. Camus, avagy a gyilkos embersége 163
5. „Engagement" a kávéházakban 166
Kilencedik fejezet
BECKETT, A FEHÉR ÍRÁS 169
1. „Lessness" 172
2. Az idő 174
3. A tér 177
4. A szó 179
5. A jelölők 181
6. A mezítelen élet 183
Tizedik fejezet
A DEPRESSZIÓ. NAPJAINK BIOTECHNOLÓGIAI
KULTÚRÁJA 185
1. Prozacot Majakovszkijnak 187
2. Számok 190
3. A „tetszetős" antidepresszánsok 193
4. Lélekkozmetika 196
5. A boldogság birodalma 198
6. Visszatérés a sivatagba 201
BÚCSÚ 205
1. Etnikai depressziók 205
2. Családi hasonlóságok 208
3. A nagy terv 209
4. Egy fontnyi lélek 212
Jegyzetek 217
Bibliográfia 219