Az új gondolatolvasók - Mit árul el gondolatainkról az agyi képalkotás (és mi az, amit nem)?

Az agy működésének megértése kétségkívül napjaink legnagyobb kihívást jelentő tudományos problémája. Hogyan képes kevesebb mint másfél kilogramm élő emberi szövet olyan szellemi teljesítményt produkálni, amely még a világ legkifinomultabb számítógépeit is kihívás elé állítja, miközben annyi energiát sem emészt fel, mint egy alig pislákoló villanykörte? Az idegtudománnyal foglalkozó szakemberek számára e kérdés megválaszolása hosszú ideje fontos célt képez, jelen kötet pedig annak izgalmas történetét mutatja be, hogyan vált képessé a tudomány az emberi agy minden eddiginél részletesebb megfigyelésére.

Az agy és az emberi gondolkodást vizsgáló leghatékonyabb eszközök agyi képalkotó eljárásokként lettek ismertek, a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) pedig az utóbbi évtizedben forradalmasította az aggyal kapcsolatos képalkotást. Alkalmazásuk lehetővé teszi, hogy felvételeket készítsünk az emberi agyról, amelynek révén kideríthetjük, hogy egyes funkciók ellátása során, mely agyterületek aktívak.

Az MRI használata ugyanakkor számos olyan új kérdést is felvetett, amely túlmutat a tudományon, például miképpen gondolkodunk mi magunkról, mint emberi lényekről. Ha a gondolkodás csupán az MRI segítségével megjeleníthető biológiai funkció, akkor hová lesz az emberi tudat misztériuma? Ha döntéseink pusztán az agyunk által végzett számítások eredményei, akkor hogyan lehetünk "mi magunk" felelősek azokért? Vajon a függőség az "agy betegsége", az önkontroll hiánya, esetleg mindkettő? Kell-e aggódnunk amiatt, hogy az agyi képalkotást marketing szakemberek arra használhatják, hogy az eddiginél is hatékonyabban adják el a portékáikat? Russell Poldrack, a Stanford Egyetem pszichológia tanszékének professzora jelen kötetben átfogóan bemutatja az agyi képalkotás lehetőségeit és korlátait, továbbá a fenti kérdések megválaszolására is értékes válaszlehetőségeket ajánl.