Vas vármegye Trianon előtt és Trianon után I-II.

Az 1920 június 4-én Magyarországra kirótt békeszerződés következményei egyenesen pokoliak voltak, Vasvármegyére még évekig tartó huzavona várt, amely csak 1923 őszén zárult le véglegesen. Egy ideig még az államiság megszűnése is fenyegetett (nyugat-magyarországi szláv korridor Benes-i terve). Külön történet az ország legfejlettebb régiójának számító Vasvármegye sorsának alakulása. A szerződés nyomán az ország területéből Ausztria 3977 négyzetkilométert kapott. A három nyugati vármegye közül Vast sújtotta legkeményebben a trianoni békediktátum. Területének 40 százalékát, 2190 négyzetkilométert veszítette el. Vasvármegye 611 településének több mint a felét, 316 községet, népességének 41,99 százalékát elcsatolták. Így a vármegye össznépességének 28,9 százaléka vált osztrák állampolgárrá. A Pinkavölgye 9 községe és Olmód visszacsatolása az eredménye annak a magatartásnak, amellyel ezeknek a községeknek népe kiverekedte magának, hogy visszakerülhessen régi hazájához. Eredményeként a községeknek hűségét megörökítő emléktáblát adományoztak, Communitas Fidelissima (Hűséges Falu) felirattal.