Kézai Simon magyar krónikája

Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Kézai Simon magyarokról szóló krónikája 1283 körül keletkezhetett. A mű a hunok és a magyarok történetét beszéli el, ezért szokták a Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) címen is emlegetni. Megtaláljuk benne a csodaszarvas történetét, valamint a hun–magyar rokonság leírását. Kézai a hunokkal hozza kapcsolatba a székelyeket is, s azt írja, hogy az Attila halála után kitört testvérháborúban vereséget szenvedtek, s Csigla mezején várakoztak Árpádnak és népének megérkezéséig. Szintén Kézai gestájából ismerjük a turulmadár nevét.
Bevezetés.
A legrégibb reánk maradt egyetemes ma-
gyar történelmet veszi az olvasó Kézai Simon mes-
ternek, IV. (Kún) László király hü udvari pap-
jának krónikájában.
A XI. század nagy magyar szentjeinek:
Istvánnak, Imrének, Gellértnek és Lászlónak le-
gendáwal Índúl meg történetírásunk. A nemzetet
alig látjuk bennük, csak a kitünő szentek szc-
mélyét, mintha csak azt akarnák jelezni, hogy
maga a nemzet ekkor még nem illeszkedett be u
N ugot keresztény kulturajába. és csak az a nú-
hany kiváló alak köti ahhoz. A mint azután, szá-
zadok multán, nemzetünk maga is részesévé és
tényezőjévé válik Nyugoteurópa müvelődésénck,
történetírásunk tágult keretében a nemzet történel-
mének rajza is hel et talál.
Anonymus, ll. Béla király jegyzője, és jó
félszázad mulva Rogerius, nagyváradi kanonok,
nemzeti történelmünk csak egy-egy roppant fon-
tos mozzanatának adja bőven színezett rajzát: az
első a honfoglalását, a második a tatárpusztitásét.
Kézai szükebb, sőt néhol nagyon is szűk meder-
ben, de az egész magyar történelmet összemarkolja,
a honfoglalastól Kún Lászlónak a kunokon nyeit hodmezei gyózclméig, 1280. augusztusáig. Sőt valójában ennél is többet ad: szerinte a hún és ma-
gyar édes testvér a magyar történelmet tehát a
húnok bejövetelével, „az első bejövetellel“ kell
kezdeni, Árpád népének beköltözéséről már csak
mint „visszatérésrol“ lehet beszélni.