A filozófia alapjai és történetének vázlata (Saját képpel)

ELŐSZÓ

E kötet elsősorban középiskolai filozófia tankönyvnek szántam, de úgy vélem, nemcsak a diákok forgathatják haszonnal, hanem mindazon "laikus" olvasók, akik érdeklődnek a bölcselet iránt. A filozófiai "tolvajnyelv" használatát a lehetséges mértékben elkerülve igyekeztem közérthetően fogalmazni, úgy azonban, hogy ezzel ne hamisítsam meg és ne egyszerűsítsem le a közölni kívánt gondolatokat. A könyv használatára vonatkozólag itt csupán egyetlen tanácsot szeretnék adni az olvasónak: az apróbetűs bekezdéseket ne tekintse átugorható szövegrészeknek! a kétféle szedés csupán arra szolgál, hogy a gondolatmenet fővonalát elválassza azon "kitérőktől", amelyek az előbbit fontos többletismeretekkel egészítik ki, értelmezik, egy-egy sajátos részterületét alaposabban szemügyre veszik stb., tehát korántsem feleslegesek. Az első olvasásnál kár lenne kihagyni e részeket. (Ismétléskor, a főbb összefüggések újbóli áttekintésekor persze már más a helyzet.) ugyanez vonatkozik a lábjegyzetekre is.
Az efféle könyveket általában tárgyuk pontos meghatározásával szokás kezdeni. Ezt az utat azonban nem tartottam járhatónak. Ha a filozófia valamely köznyelvi meghatározásával kezdeném (például így: "A filozófia a világ legáltalánosabb törvényeinek tudománya."), ez a semminél is kevesebbet mondana. Ha úgy kerülném meg e nehézséget, hogy már magát a meghatározást is filozófiai problémának nyilvánítanám (kijelentve: "Ahány filozófus, annyi filozófiai-definíció."), ezzel könnyen ama relativizmus vádját vonhatnám magamra, amelynek "fedőnevéül" napjainkban gyakran az ún. "világnézeti semlegesség" szolgál, márpedig könyvem szellemétől ennél mi sem áll távolabb.

TARTALOM:

A filozófia tárgya, néhány jellegzetes problémája, fontosabb alapfogalmai és részterületei
Előszó 11
"A ceruza nem más, mint elektronok őrült tánca"? avagy a létezőkről és a fogalmakról
A szubsztancia 13
Anyag és forma 14
A játulékok 16
Elsődleges és másodlagos szubsztanciák 16
Fajok és nemek. A kategóriák 17
A létezők egyes szintjei között valóságos lényegi különbségek vannak 19
Az ellentmondás elve 20
Aktus és potencia 21
Képzet és fogalom 22
A meghatározás 24
Nominalizmus és realizmus 25
Szenzualizmus és innátizmus 26
Ítélet és következtetés 27
A logika, az antológia és az ismeretelmélet 28
"Csak az biztos, hogy semmi se biztos"? avagy a kételyről és a bizonyosságról
Ismereteink valóságalapja 29
Igazság és sikeresség 32
A józan ész 33
Realizmus, szkepticizmus, idealizmus 34
A szolipszizmus 36
A filozófia és résztudományai 38
"A társas állat", avagy ember és társadalom
Rész és egész 42
Társadalom és kultúra 42
A szocializáció 43
A társadalom szerepe nyelvünk és gondolkodásunk kialakulásában 44
Az ember mint értelmes és társas élőlény 48
"A természet leigázása"? avagy a céltudatos tevékenységről és a termésézet fogalmáról
Az ember mint emberi és állati vonások közös hordozója 49
A lélek mint az ember lényegadó formája 50
Az emberi szükségletek konfliktusának lehetősége 51
Az emberi természet 52
TErmészetünk egyszerre "adott" és "feladott" 54
Az erkölcsi normák alapja az emberi természet 57
A boldogság és az erény 61
A lelkiismeret 63
Etika és metafizika kapcsolata 64
Érdemes-e bekötött szemel futballozni? avagy már egyszer a szabadságról
Szükségszerűség és szabadság 65
Determinizmus és erkölcsi felelősség 67
Szabadság-e a véletlen, a körülményektől való függetlenség és az "ok nélküliség"? 68
A filozófia történetének fő áramlatai
Az ontológia és az ismeretelmélet kezdetei
A milétoszi bölcselők 70
A püthagoreizmus 71
A létező és a változás 72
Hérakleitosz 72
Az eleai iskola 73
Az atomizmjus és előfutárai 74
A szkepszis kezdetei. A szofisztika 77
Szókratész 78
Platón 79
Arisztotelész 81
Az istenek a görög filozófiában a kezdetektől Arisztotelészig 85
Isten és istenek Arisztotelész gondolkodásában 88
Arisztotelész ókor és kora-középkori utóélete 89
A hellenizmus szkepszise 90
A hellenizmus két "dogmatikus" iskolája: a Sztoa és az epikureizmus 91
Az újplatonizmus 93
Az antik etika
Etika és metafizika 96
A szofisták erkölcsi relativizmusa 97
Szókratész etikai racionalizmusa 99
A kisebb szókratikusz iskolák 100
Platón ember- és társadalomképe 102
Arisztotelész etikája 103
A sztoikus és az epikureus etika 105
Az újplatonizmus és a társadalom 106
A kereszténység
A kereszténység általános jellemzése
Kereszténység és katolicizmus 107
A kersztény optimizmus 108
A világ teremtése és működtetése 108
A világ relatív önállósága és az emberi természet 111
A "tiszta természet" 113
Az ember ősállapota 114
A bűnbeesés és következményei 115
Jézus Krisztus megváltói halálának következményei 116
Isten kegyelmi segítsége és az evilági okság 118
Hit és tudás, teológia és filozófia 120
A kereszténység és a keleti vallások 121
A patrisztika és a skolasztika rövid áttekintése
A patrisztika és a platonizmus 121
Szent Ágoston 122
Misztika és platonizmus 124
A skolasztika kezdetei. Túlzó realizmus és nominalizmus. Viták a filozófiai érvelés létjogosultságáról, az értelem szerepéről 125
Az arisztotelizmus nyugati újrafelfedezése. Aquinói Szent Tamás 127
Az ágostoni irányzat 130
A nominalizmus újjáéledése 131
Az augusztinizmus, a nominalizmus és az újkori filozófia érintkezési pontjai 134
A metafizika sorsa az újkorban
A reneszánsz és a platonizmus 135
A modern gondolkodás bizonyos jellegzetességeinek felbukkanása a reneszánszban 137
A humanizmus 139
A reformáció 140
A deizmus 142
A felvilágosodás (tág értelemben vett) racionalizmusa 143
A (=szoros értelemben vett) racionalizmus I., Descartes 145
A (szoros értelemben vett) racionalizmus II. Kísérletek a dualizmus okozta nehézségek leküzdésére 147
Brit próbálkozások a karteziánus dualizmus feloldására 149
Az empirizmus 150
A racionalizmus sorsa a XVIII. századi francia filozófiában. A mechanikus materializmus 153
Kant 156
Fichte és Schelling 158
Hegel 158
A pozitivizmus 160
A többi metafizikaellenes irányzat 162
Próbálkozások a realista metafizika régi formáinak felélesztésére vagy új formák keresésére 164
A módszertani kérdések és a "filozófiáról való filozofálás" előtérbe kerülése 166
Ember és társadalom az újkori filozófiában
Egyén és világ viszonyának megváltozása 168
Az újkori szemlélet és nominalista előzményei 170
Természetjog és természettörvény az újkorban. A társadalmi szerződés 171
A brit empirizmus szakítása a természetjoggal. Az erkölcs megfosztása racionálisan vizsgálható alapjaitól 176
Az emberi jogok amerikai és francia koncepciója 179
Ateizmus, materializmus és erkölcs a XVIII. századi francia gondokodásban 181
Rousseau és Kant szembeszálllása a hedonizmussal 183
Az utilitarizmus 186
A liberalizmus 188
A korszakváltásra adott filozófiai válaszok főbb típusai 192
A marxizmus 194
Kísérletek az emberrel foglalkozó tudományok nem-pozitivista alapokra helyezésésre 200
Az utolsó biztos pntok megkérdőjelezése. A relativizmus teljessé válása 207
Az individualizmus és a relativizmus uralmának következményei 213
Liberalizmus és metafizika 217
Szemléltető ábrák 221
Név- és tárgymutató 229
Ajánlott irodalom 241