Magyar borok könyve - Fejezetek a magyar bor világából (Borkollégium)

Saját képekkel - Ismertető: Készült az Agroinform Kiadóval együttműködésben - A kötet nemcsak színes, látványos album - tehát szép ajándék -, egyúttal szakszerű kézikönyvként is használható, amelyben nemcsak az értők, hanem a laikus, tanulni vágyó borbarátok is választ kapnak kérdéseikre. (Világgazdaság)
A 304 oldalas könyv öt nagyobb témakörben tárgyalja az istenek italáról szóló tudnivalókat a bor születésétől a borkészítés technológiáján, a borvidékek bemutatásán keresztül természetesen a bor gasztronómiájáig. (Vendéglátás)
"Egyedülállóan széles ismeretanyagot felölelő, minden eddiginél terjedelmesebb és rendkívül igényes kivitelezésű könyv" (TTG Hungary)
"A Magyar Borok Könyve" 304 színes oldalon, kitűnő papíron, tele jó fotókkal és tipográfiai nyalánkságokkal...ajánlható a konyhaművészet minden barátjának, mint a borok és ételek ízbeli összhangjának nélkülözhetetlen alapműve. (Konyhaművészet)
Megtanít bort kóstolni, egyes borokhoz ételt és fogyasztásukhoz alkalmat is választani, és megtanít egészségünket védeni az igénytelen borfogyasztás veszélyei ellen. (A kiadó) - További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom:
Előszó 5
Kiadói előszó 7
História
Tóth S.: Kis magyar bortörténet 10
Csávossy Gy.: Az erdélyi borászat története 22
A bor születése
Nagymarosy A.: Talaj és a kőzet 32
Kerényi Z.: Szőlőfajták és boraik 46
Ember S.: A borkészítés 66
Rohály G.: A pezsgő 92
Hajós Gy.: A bor élete 98
Hol terem a jó bor?
Szeremley H.: Badacsonyban 114
Pók T.: Egerben 128
Alkonyi L.: Tokajban 142
Rohály G.: Somlón 162
Módos E.: Szekszárdon 170
Rohály G.: Villányban 188
Hajós D.: Az Év Bortermelői 196
Vele élünk
Rohály G.: A kóstolás rendje 214
Mészáros G.: Ételekről, borokról 226
Kalla K.: Receptek 232
Szollár L.: Egészséges-e bort inni? 244
Kozma K.: Bor az asztalon 266
Függelék
Csávossy Gy.: Magyarán a borról 274
Sárkány P.: Szabályok, jogok, előírások a bor körül 282
Rohály G.: Solemnitas Arti Bibendi 295
Irodalomjegyzék 301
Könyvünk szerzői 302

- - - Egész életemben borivó ember valék és a gyermekkori révfülöpi nyaralásoktól kezdődően a borivás számomra a hazafiasság fokmérője lett. Persze a magyar boroké, ami a rákövetkező majd' fél évszázadon át akár hazafias önfeláldozásnak minősülhetett volna, merthogy szüleim jó hazafinak neveltek, a borkínálat viszont többnyire méltatlan borokból állt. A jelen borhamisítóinak lőréihez majd ötven éven át szoktatták a kispénzű magyart, és hát bizony sokáig én is közéjük tartoztam. Több mint érdekes, némely történészeknek az a nem alaptalan véleménye, hogy magyar ember volt az, aki az Újvilágban szőlőből bort készített. Arról a Tyrkir nevezetű, délvidékinek mondott, tehát nem viking hajósról állítják ezt, aki a Grönlandi saga szerint az ezredik esztendőben Leif Eirikssont kísérte el felfedező útján, és aki a mai Új-Fundlandon szőlőkhöz hasonló vörös bogyókból (alighanem a Viburnum Pauciflroum nevű növény terméséből) sajtolt léből csinált bort. Ennek köszönhetően kapta a vidék a vikingektől a Vinland nevet. Tyrkir leírás szerinti kinézete, az, hogy szőlőtermő vidékről való, továbbá neve is megengedi, hogy magyar embert tiszteljünk benne. Ismeretes, hogy a bizánciak a magyarokat türköknek nevezték, s hogy Bizáncban, de másutt is vándorló, majd kalandozó eleink rendszeresen találkozhattak az ugyancsak vándor, kalandor vikingekkel. Magyarok is, vikingek is szolgáltak a bizánci császár seregében. Ismeretes végül az is, hogy a szőlőtermesztés és borkészítés szavai nyelvünkben török eredetűek (bor, csiger, érik, seprő, szőlő, szűr). - - - Szerzők: Alkonyi László Csávossy György Ember Sándor Mészáros Gabriella Pók Tamás Dr. Csávossy György Hajós Dániel Kalla Kálmán Kerényi Zoltán Kozma Kálmán Módos Ernő Nagymarosy András Sárkány Péter Szepsy István Szollár Lajos