Ünnepen és emléknapon

Évtizedekkel ezelőtt saját kedvtelésemre és munkám megkönnyítésére kezdtem gyűjteni a verseket. Másoltam őket kézzel, mechanikus, elektromos, elektronikus írógéppel, fénymásolóval, számítógéppel, s volt olyan alkotás is, amit újságból, folyóiratból vágtam ki. Miközben évről évre új költeményt kerestem a soron következő nemzeti vagy iskolai ünnepre, felfedeztem, hogy egyik vers szinte folytatja, kiteljesíti az előzőt, a másik kapcsolatot teremt két kor vagy költő között. A harmadik fogva tartott, nem engedett a negyedik, szívemhez nőtt az ötödik; a hatodik rám talált, a hetedik zsongott bennem... S bár a legközelebbi ünnepi alkalomra sosem kerültek elő a szükséges, korábban már lejegyzett művek, nem nehezteltem rájuk. Igaz, azt sem sejtettem, hogy eljön majd az ő idejük. Hűségemet meghálálták, önként illeszkedtek témakörökhöz a versek.