Világtörténelmi kaleidoszkóp magyar szemmel

„E kötetben a szerző azon esszéit, tanulmányait és rövidebb cikkeit gyűjtöttük össze, melyeket a Rubicon történelmi magazin számára írt az elmúlt három évtizedben az újkori világtörténelem nagy fordulatairól és híres személyiségeiről. Meglehetősen változatos írások ezek: akad itt cikk a Tudor-dinasztiáról, Kálvin János pályafutásáról, valamint a hazánk történelmében oly fontos szerepet játszó Savoyai Jenőről is.
Hahner Péter kutatásainak központjában a nagy francia forradalom áll, az európai történelemnek az a fejezete, amelynek értelmezéséről immár kétszázharminc éve vitatkoznak a történészek, művészek és politikai gondolkodók. A szerző írásaiból nem csak a forradalom történetével ismerkedhetünk meg, hanem annak mind közvetlen, mind távolabbi előzményeivel és következményeivel is. Az időben „visszafelé” haladva bemutatja a régi Franciaországot, a lovagok korától a reneszánszon és vallásháborúkon keresztül Richelieu és a Napkirály kormányzatáig, valamint a versailles-i udvar fénykorát és leghíresebb lakóit. Megismerkedhetünk Napóleon pályafutásával, leghíresebb csatájával, legjelentősebb minisztereivel, a Bourbonok visszatérésével és a „nagy” Napóleon unokaöccsének meglepően sikeres császárságával. Más írások a Harmadik Köztársaság olyan válságait elemzik, mint a sokat emlegetett Dreyfus-ügy, az első világháború leghíresebb ütközete és a népfront kormánya. Szerzőnk azt is bemutatja, hogyan próbálták „folytatni” a nagy forradalom művét az 1871-es párizsi kommün nemzetőrei és az 1968-as diáklázadók.
A kötet elméleti írásai is a francia forradalom előfeltételeit vagy következményeit elemzik. Az előzmények közül a feudalizmus és az abszolút monarchia problémáit vizsgálja alaposabban, következményei közül pedig bemutatja, hogyan alakult ki a „proletárdiktatúra” fogalma, hogyan éltek vissza vele a 20. századi bolsevikok, és miért ünnepelhetjük mégis nyugodt lelkiismerettel az 1848-as és az 1956-os magyar forradalmak évfordulóit.
A szerző több cikket szentelt az Amerikai Egyesült Államok történetének is. Olvashatunk itt az Újvilág köztársaságának megalapításáról, a Nyugat történetírásának problémáiról, a cowboyok és aranyásók világáról, a nemzeti jelképek megszületéséről, a polgárháború déli és északi katonáiról, az ifjú Nixon legnagyobb sikeréről, valamint az amerikai elnökök gyilkosairól.
Több írás foglalkozik a nők történelmével. Megismerkedhetünk olyan hírességekkel, mint Jeanne d’Arc, Mata Hari, Jacqueline Kennedy és Marie-Antoinette, valamint az asszonyoknak a francia forradalomban, az amerikai vadnyugaton és a második világháborúban játszott szerepével. S végül, de nem utolsó sorban, azzal a férfival is, aki a legjobban szerette a nőket: Giacomo Casanova pályafutásával. „