Az arab országok története III.

Tizennyolc arab ország ezredfordulós éveinek (1997. január 1.-2003. augusztus 31.) részletes története ez a könyv, azon 18 országénak, amelyekben az arab nemcsak a hivatalos nyelv, hanem amelyet a lakosság túlnyomó többsége beszél is, és az ezt nem beszélők jelentős része is megért (így nem tartozik ide 6 olyan állam, amely ugyan arabnak mondja magát, azonban bennük a lakosság alig néhány százaléka arab, vagy beszél arabul; közülük a Comore-szigetekkel és Mauritániával tettünk kivételt, mert itt legalább az arab hivatalos nyelv vagy ezek egyike). Az itt szereplő 18 (+2) ország legalább egy szempontból "fontosabb", mint a világ országainak tizede: földjükben van a világ ismert szénhidrogén készletének kétharmada, innen kerül ki ezen energiahordozók exportjának csaknem háromnegyede. Minden ország ezredforduló előtti históriáját néhány oldalas esszészerű bevezető foglalja össze mintegy jelezve, hogy ezen országok földünk azon területei, ahol "mélységesen mély a múltnak kútja" (s rájuk bizonyosan nem gondolt nagy költőnk, amikor leírta: "a történelem nélküli népek híre csak árnyék"). Ezen esszészerű bevezetők után a XX. század néhány fontosabb eseményének kronológiája következik, majd az ezredfordulós évek részletes történéseit összegezzük. Ezután egy-két rövidebb tanulmányban mutatjuk be az egyes országok fontos eseményeit, tényeit (így pl. az 30 milliárd dollárba kerülő ún. nagy líbiai mesterséges folyó elkészülte történetét és eredménye jelentőségét; Szaúd-Arábia fegyvervásárlásait Fahd uralkodása idején; a legutóbbi libanoni választásokat; a 2001. szeptember 11-i merénylet megítélését az első számú arab vezetők részéről stb.). Végül pedig a történelmi vezetők közül egy-két politikusnak az életrajzát (lehetőleg szoros összefüggésben az ország történetével) tartalmazza kiadványunk, országonként. A könyvet 2 ívnyi (90 darab) színes fotó díszíti az egyes országok jelentőségének és történetének megfelelően az államok régmúltjától máig (beleértve az életrajzokban szereplő vezetők fotóit is). Mindennek ellenére ez a könyv nem akar más lenni, mint az események krónikája. A Kiadó azért határozott megjelentetése mellett, mert - amíg az Interneten egy-egy arab ország legfontosabb adatai 2002 elején is gyakran 5-6 évvel ezelőttiek - be akarja bizonyítani, hogy - megfelelő források esetén - egy könyv is tartalmazhat naprakész adatokat (a 2003 őszén megjelenő könyvünk 2003. augusztus végi adatokkal zár). Vagyis a telekommunikáció mai formái mellett is szükség van a könyvre. Mindez azt gondoltatja velem, hogy a könyv nem avult el. Lesz olyan jövője, amilyen múltja van. Benke József