Magyar történelem - Művelődés- és államtörténet I-II. (Magyar középkor - Magyar újkor)

Saját képekkel - Ismertető: Valamint a természettudós a világteremtés titkát, elveit, törvényeit akarja rekonstruálni, úgy a történettudós a másik isteni munkában vesz részt: föltámasztja lelkében a halottakat, rekonstruálja a mult idők társadalmi s állami életét, a nagy emberek működését s a tömegek, néposztályok tipikus életmódját és mozgalmas elváltozásait, kultúráját a tudás számára. Természet mindaz, mit nem ember alkotott. Kultúra minden emberi alkotás, új célok nagyeszű meglátása és új eszközök kitalálása a nyíltól, lándzsától, késtől, vésőtől, primitív ékszertől kezdve a repülőgépekig, az utolsó harminc év találmányáig. Az írásos emberi kultúra az Eufrátnál és Nílusnál hatezeréves, s ezt egy-két ezer évvel előzi meg a primitív, őskő kultúra kezdete. Állat szerszámokat nem talált föl, kultúrát nem alkotott, s a méhek, hangyák társas építkezései olyanféle intelligenciát mutatnak, mint az emberek gépei: mutatják a feltaláló gépész intelligenciáját.
A történetírás célja a szép, jó, igaz, t. i. a gyönyörködtető, a tanulságos és a genetikus történetek egyre tökéletesedő fokain keresztül. A pragmatikus vagy praktikus nemcsak oknyomozó, - hiszen minden tudomány okaiban érteti meg a tapasztalati tényt - hanem egyszersmind okuláskereső, tanulságos, gyakorlati, államférfiak és állampolgárok, társadalmi életet élők nevelésére alkalmas tudomány, amelyet éppen a politika vagyis államtudomány és a szociológia vagyis társadalomtudomány aknáz ki legjobban. Valamint a természeti okságot kifejezhetjük általánosító induktív törvény alakjában egyetlen jól megfigyelt eset alapján is : úgy lehet a történeti okságot is általános pragmatikus tételben kifejezni, pl. Thuróczy krónikás Hunyadi szebeni csatájánál kimondja a tanulságot: nagyon helyes, ha a vezér személyét ruhacserével is elleplezik az ellenség dühe elől; vagy az első keresztesek és Dózsa lázadása esetéből levonjuk a történeti törvényt: a legszentebb célra egybegyűlt tömeg is, ha elfogyott az elesége, rabló, gyilkos, lázadó lesz.- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom:
------ I. kötet
Előszó. A történetírás mibenléte, alapmódszer, rendszere 5
Bevezetés. Kárpátország a magyarok előtt. A magyarok Árpád előtt 10
Egy ezredév huszonhét nemzedéke hat főkorban
Pogány öt fejedelem dominiumos-kora (860-997)
Árpád nemzedékkora, honfoglalás (860-907) 28
Kalandozások Zsolta és Falics idejében (907-52) 35
Kalandozások vége, Gyésza okulása (952-97) 37
Keresztény domuniumos királyság (998-1196)
Az államalapítás erkölcsi biztosítása ezer évre. Szent István (998-1038) 45
Hat király nemzedékkora. Kettenként egymás ellen. Német hűbér Magyaroszágon (1038-77) 65
Szent lovag és könyves király az Adriáig hódítanak (1077-1116) 88
Fiatal királyok az orosz Borics trónkövetelése idején (1116-55) 110
Fiatal királyok a rokon görög császár befolyása alatt (1156-96) 120
Művelődés az első öt keresztény nemzedék korában (1000-1196)
A föld és népei. A király és udvara. Egyházi társadalom. Világi társadalmi osztályok. Alkotmány és törvényhozás. Hitélet és szellemi művelődés. Családi és társadalmi szokások. Közigazgatás. Bíráskodás. Hadügy, külügy. Magyar pénzfejlődés 1200-ig. Gazdasági élet. 127
Magyar lovagkor (1196-1526). Bevezetés
Lovagi kultúra, várak. Lovagavatás, kötelességek. Ünnepélyek és szórakozások. Étkezés, utazás, temetés. Lovagi fölszerelés. Magánharc és bírói bajvívás. Tornajátékok. Lovagkori háborúk. Lovagbüntetések. Lovagi költészet. Lovagrendek. A magyar lovagság kezdete. Lovagképek a Képes-krónikában. Lovagnemzetségek Magyarországon. Lovagcímerek, nemzetségi címerek Magyarországon. A magyar lovagnemzetségek időrendje és földrajza. A lovagnemzetségekből nevezetes történeti családok származtak. Jellemzőbb adatok a magyar lovagnemzetségek életéből. A lovagkor vége Európában. 184
Szentkoronás magyar lovagkor (1196-1342). Bárók és nemesek. Rendi alkotmány. Nagybirtok és úrbéres jobbágyok.
Új koronázó eskü a Szentkorona örökségéről s az aranybulla 217
Tatárjárás, az ország helyreállítója, magánvárak, autonómiák (1235-70) 232
A bárók elhatalmasodása s az Árpádfiak kihalása (1270-1301) 243
Nőági Árpád-örökösök, a régi bárók letörése, archiregnum (1301-42) 251
A nagy personalis uniók kora (1342-1526)
A magyar lovagkor tetőpontja s a lengyel perosnalis unio (1342-82) 264
Zsigmond a lengyel helyett megteremti a német és cseh presonalis uniót a magyarral (1382-1420) 279
Huszita-török háborúk, első Habsburg a magyar trónon, Hunyadi (1420-57) 294
Mátyás kora: magyar báró a trónon s megaláz négy szomszédot (1458-90) 324
A két utolsó Jagelló, a fő- és köznemesek versengése (1490-1526) 342
A lovagkori társadalom művelődése (1196-1526)
Föld és néprajzi viszonyok. 360
A király és udvara. 376
Egyházi társadalom. 389
A világi társadalom. 396
Alkotmány és törvényhozás. 412
Hitélet és szellemi művelődés. 416
Családi és társadalmi szokások. 423
Közigazgatás. 428
Bíráskodás. 433
Hadügy, külügy. 442
Adó- és pénzügy. 449
Gazdasági élet. 453
Befejezés. A magyar lovagkor erkölcsi bírálata 461
Az Árpádok és nőági örökösei. Családfa. 464
----- II. kötet
Bevezetés
Reformációs török kor (1526-1723)
A területi és vallási egység megoszlása (1526-64) 8
A vallási és közjogi ellentétek kiélesednek (1564-1604) 51
Erdélyi fejedelmek öt háborúja magyarországi birtokokért, alkotmányért és protestáns vallásszabadságért (1604-45) 71
Erdély siralma, a török utolsó terjeszkedése, kath. urak fölkelése és önkényuralom (1654-83) 95
A török kiűzése, II. Rákóczi Ferenc fölkelése, Pragmatica Sanctio (1683-1723) 104
Gazdasági reformok, a pragmatica sanctio védelme a Lotharingi királyok alatt (1723-1936)
Merkantilista reformok, szép barokk kor, örökségvédő háborúk (1723-63) 115
Fiziokratizmus, felvilágosult abszolutizmus (1763-1804) 122
Osztrák császárság és liberalizmus, rendi magyar nacionalizmus. Széchenyi reformnacionalizmusa, Kossuth liberalizmusa (1804-48) 135
Szabadságharc, osztrákosítás, kiegyezés (1848-90) 150
Az egyházpolitika, világháború és trianoni országcsonkítás nemzedék kora (1890-1936) 155
Társadalom és művelődés a magyar újkorban
Magyarország földje és népei. 167
Uralkodók és udvaruk. 192
Egyházi társadalom, vallási szervezetek. 203
Világi társadalmi osztályok. 220
Alkotmány és törvényhozás. 228
Hitélet és szellemi művelődés. 242
Családi és társadalmi szokások. 280
Belügyi közigazgatás. 305
Bíráskodás. 316
Külügy, hadügy. 322
Adó- és pénzügy. 335
Gazdasági élet. 349