Túzokok

Az ​ezerkilencszázas évek utolsó harmadától egyre kevesebb túzok élt a magyar pusztán. Sokáig úgy tűnt, hogy állományának csökkenését az alacsony szaporodási ráta miatt nem sikerül megállítani. Ennek több oka is volt. Az első és talán legfontosabb az élőhelyek elvesztése. Átalakult a mezőgazdaság, intenzívvé vált a legeltetés. A kaszálókból lassanként gabonatáblák vagy legelők lettek, így mind kevesebb fióka tudott felnőni. Ráadásul a tojásokra és fiókákra veszedelmet jelentő ragadozók száma is megnövekedett. A múlt század kilencvenes éveire 900 egyed alá csökkent a magyarországi túzokállomány. Innen sikerült egy eredményes országos LIFE programmal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájával, a Túzokvédelmi Munkacsoporttal és Dévaványával csaknem 1600-ra emelni a számukat. A Budapesti Állatkert egyaránt részt vett az ex situ és az in situ védelemben, ezért is szól sorozatunk legújabb kötete a túzokról és kiterjedt rokonságáról, közöttük a hajdan hazánkban is élt reznekről.