Napirend után - NEM SZŰNT MEG A SZABADSÁGHARC NOVEMBER 4-E UTÁN

FÜLSZÖVEG
Ha leírható volna ilyen mondat, mondanám: Mécs Imre 1956 egyik hőse, de nem leírható (csak így), mindazonáltal jelezni akarom a „helyét", legalább azt, hogy 56 olyas valami, amelynek vannak, lehetnek hősei. Ez 2006-ban nem magától értődő, többnyire a hősiesség paródiáit látjuk csupán, médiahősiességeket. Fontos, hogy ki beszél, de ez a könyv nem Mécs Imréről szól, ő csak tanú, hiteles tanú. 56 az, amit újra meg újra elveszítünk. Elveszítettük rögtön november 4-én (hogy akkor nem teljesen, azt épp ez a könyv mutatja), aztán bizonyosan 1958. június 16-án, Nagy Imre kivégzésének napján. A Kádár-korszak épp az 56-ra vonatkozó amnézia évtizedei. Azt hihettük, ez véget ért. Úgy látszott, 1989. június 16-án végérvényesen megtaláltuk az elveszített forradalmat, úgy látszott azon a tüneményes délutánon, mintha a történelemnek volna önmagában is ereje (függetlenül az értelmezéstől), és a felejtés ügyében övé a végső szó, s nem a mienké, hűtleneké. De ez sem így volt, mára, a félévszázados ünnepségekre ismét elveszítettük 56-ot. Csupán mint pártpolitikai zsákmány érdekel bennünket. Igen, 1956 történelmünk egyik középpontja, de megint mintha űr, lyuk volna a helyén. így fordítódik önmaga ellentétébe, hiányába, az 56-os lyukas zászló. Mindez ellen beszél ez a könyv. Nem lelkesít, nem buzdít, nem magyaráz, nem akar semmiről meggyőzni - csak mondja a magáét. A formát az Országgyűlés házszabálya határozta meg, Mécs mint képviselő napirend utáni felszólalásként mondta el ezeket a szövegeket, ahogy az ülésvezető elnök időnként hangsúlyozza is, „ötperces időkeretben". A keletkezés ezen körülményeit talán nem tévedés tragikomikusnak minősíteni, mutatja tárgy és idő feszültségét. A Kádár-korszak véres első évét mondja el ez a könyv a maga tárgyszerű, halk módján, a bosszúk és bátorságok, a megfélemlítések és a kitartások kilátástalanul hősies és egyre dermesztőbb idejét, a félelem és bátorság tényeit, a hőség és árulás tényeit, a megtöretés és meg nem töretés idejét. „Éltünk." „Még mindig éltünk." „De még mindig éltünk." „Még éltünk, de reményeink azonban egyre-egyre halványultak." „Még élünk, még van gerincünk, még nem hajtja le mindenki a fejét, még keressük egymás tekintetét." Ilyen mondat-fohászokkal fejeződik be egyik-másik szövegrész. Igen, ezt mi is megismételhetjük, még mindig élünk, és így tovább. (Esterházy Péter) Vissza
TARTALOM
Még mindig (Esterházy Péter) 5
Néhány bevezető szó (Mécs Imre) 7
Tartalom 11
NAPIREND UTÁN
Nem szűnt meg a szabadságharc november 4-e után
Nem szűnt meg a szabadságharc november 4-e után 17
Nem szűnt meg a szabadságharc 1956. november 23-a után 20
Nem szűnt meg a szabadságharc 1956. december 11 -e után 23
Nem szűnt meg a szabadságharc 1956. december 15-e után 26
Nem szűnt meg az ellenállás 1956 karácsonya után 29
Télen is folytatódott az ellenállás 32
Még ellenálltunk 1957 februárjában 35
Volt-e MUK 1957-ben? 38
Még ellenálltunk márciusban 41
Ellenállás 1957 áprilisában 44
A terror erősödésével sem szűnt meg az ellenállás '57 áprilisában 47
Még nem hajlott meg minden gerinc '57 tavaszán 50
Az ellenállás '57 májusában 52
Folytatódik az ellenállás '57 májusában 55
Az ellenállás 1957 júniusában - 1 58
Az ellenállás 1957 júniusában - 2 61
Meddig tartott az ellenállás? (befejezés) 64
Fotódokumentumok
1. Az első szovjet invázió után 1956. október 26-27-én
a Ferenc körúton 69
2. A harcok nyomai a Ferenc körúton: távolabb a Kilián Laktanya és a Corvin-köz 70
3. Egy „elfoglalt" tank a forradalmi tömeggel a Ferenc körúton és a Tompa utca sarkán 70
4. Vörös csillag eltávolítása a Kálvin téren 71
5. '56-os felhívás egy kirakatban 72
6. „Zsákmányolt" ágyú a Tompa utcánál 73
7. Gyászlobogó, sérült épületek, tank és a végre elnyert szabadságban reménykedő emberek a Corvin köz-ben lezajlott harcok körzetében 73
8. Forintos György (elhunyt 2005-ben) egyetemi igazolvány-fotója 1956-ból 74
9. Bibó István a forradalom idején 74
10. Marián István alezredes 1956-ban 74
11. Fónay Jenő 1956-ban 74
12. Forgács Ferenc (1924. november 23.) mérnök, halálra, majd életfogytiglanra ítélték 75
13. Halkrand Ferenc (1933) bűnügyi képe, 10 évre ítélték 75
14. Dr. Rajki Márton (1901. szeptember 23. - 1959. július 30.) - jogtanácsos, az újpesti nemzeti bizottság elnöke, majd a Keresztény Párt megalapítója - a vizsgálati fogságban 75
15. Ivicz György (1936. június 15. - 1959. február 18.) villanyszerelő technikus 75
16. Péch-Eckhardt Géza (1930. május 7. - 1958. április 22.) üzemmérnök, a forradalom napjaiban az Önkéntes Mentőszolgálat sofőrje 76
17. Gimes Miklós (1917. december 22. - 1958. június 16.) újságíró, a Nagy Imre-per harmadrendű vádlottja 77
18. Varga János fiatalkorú bűnügyi képe, 16 éves volt 1956-ban, 13 évre ítélték 77
19. Angyal István (1928. október 14. - 1958. december 1.) építésvezető, a Tűzoltó utcai felkelők parancsnoka 78
20. Bárány János (1930. január 24. - 1959. február 18.) szerszámkészítő lakatos, a Tompa utcai fegyveres csoport vezetője 78
21. Szabó Lajos a kisfiával (1930. február 9. - 1959. február 18.), betanított munkás, a Corvin közi híradó csoport parancsnoka 78
22. Szirmai Ottó (1936. november. 26. - 1959. január 22.) dramaturg, a Tűzoltó utcai csoport tagja 78
23. Nagy József (1936 - 1959. február 18.) - rajparancsnok a Corvin közi fegyvereseknél - helyszíni szemlén 79
24. Kóté Sörös József cigány vándoriparos (1927 - 1959. február 26.) bűnügyi fényképe, a szerző zárkatársa a siralomházban 79
25. Havrila Béláné Stickner Katalin (1932 - 1959. február 26.) bűnügyi fényképe 80
26. Kósa Pál (1921. január 25. - 1959. augusztus 5.), az újpesti nemzeti bizottság egyik vezetője bűnügyi fényképe 80
27. Mécs László (1895 - 1978) bűnügyi fényképe 1953-ból 81
28. A szerző 1963 elején a börtönben, szabadulása idején 81
29. Nagy József „édes"-nevelőanyja a 301. parcellánál 1978-ban 82
30. A szerző Lazur Barnával 1991. november 16-án 82
31. Örökmécs - Pápai Gábor karikatúrája a szerzőről 83
32. A szerző Fónay Jenővel 84
33. Mécs Imre Rácz Sándorral, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács legendás hírű elnökével, annak 70. születésnapján, 2003 márciusában - 84
1956 emlékezete. Ötpercesek az Országgyűlésben
Adósságaink vannak 87
Povl Bang-Jensen 89
Október 23-a ünnepén 91
Krassó György emlékezete 93
Kifütyülték Göncz Árpádot 95
Az első magyar-román '56-os emlékmű 97
Az örökké égő láng 99
Segítségkérő jajkiáltás november 4-én 101
Elment Obersovszky Gyula 103
Bibó István emlékezete 106
Száz éve született Dr. Rajki Márton 108
1956-ról - 1. rész 111
1956-ról - 2. rész 113
1956-ról - 3. rész 116
Bárány János emlékezete 118
Dr. Brusznyai Árpád emlékezete 120
Dr. Szilágyi Gábor emlékezete 123
Földes Gábor emlékezete 126
Onestyák László emlékezete 129
Péch-Eckhardt Géza emlékezete 132
A juta-dombi hősök emlékezete 135
Nagy József emlékezete 138
Kósa Pál emlékezete 141
Június 16-a üzenete 143
A kommunizmus áldozatainak emléknapja 146
Amnesztia 1963 149
'56-os árvák keservei 151
Bátor bírák, ügyvédek és ügyészek a megtorlás idején 153
Huszonöt éve halt meg Bibó István 156
1956. november 4-e után 159
A még élő 56-sok megbecsüléséről 161
További ötpercesek
Legyen közös a Millennium! 165
Miért nem közös a Millennium? 169
Mégsem közös a Millennium 173
Bátor, tiszta hang Szlovákiából 177
Miért nincs magyar püspök Szlovákiában? 181
Templomszentelés a határ két oldalán - Ombolyon és Csetfalván 185
Más írások
Forintos György ravatalánál 191
Alulról jövő és spontán mozgalmak a forradalomban (tanulmány) 195
Életrajzi vázlatok
A Napirend után könyvrészben szereplő személyek bemutatása 225
Mécs Imre életrajza 327
CD-melléklet
A Napirend után... címmel összefoglalt 17 parlamenti beszéd hangzó anyaga (95.13 perc)
Melléklet:
A forradalom tanúi. AZ ENSZ Különbizottságának jelentése az 1956-os Magyar Forradalomról és Szabadságharcról (ford. Dr. Stankovich Victor, Nemzetőr, München, 1981)
United Nations Report of the Special Committee on the Problem of Hungary (General Assembly Official Records: Eleventh Session - Supplement no. 18 (a/3592), New York, 1957)