Lukács evangélioma

Ismertető: Károli Gáspár fordítása és Czeglédy Sándor reviziója nyomán a görög eredetiből fordította a Magyar Bibliatanács Újszövetségi Szakbizottsága - További ismertető: "Belelapozás".

A Lukács evangéliuma az Újszövetség harmadik könyve, a négy kanonikus evangélium egyike. Máté evangéliumával és Márk evangéliumával együtt az úgynevezett szinoptikus evangéliumok közé tartozik.Szerzője az ókeresztény hagyomány szerint Lukács evangélista, orvos volt. Lukács munkatársa volt Pál apostol missziós útjain. A Pádovában őrzött maradványaiból vett DNS minta alapján valószínűsíthető szír származása. A szerzőt megemlíti Szent Iréneusz és a Muratori-töredék is. Pál apostol is említi Lukácsot három különböző levelében, mint orvost. Ezt alátámasztja az evangélium stílusa Jézus gyógyítások említésével melyek a testrészeket pontosabban írja le, mint Márk vagy Máté.A könyv elején Lukács bizonyos Teofilusnak ajánlja a könyvet. Teofilusról annyit tudunk, hogy lefordítva istenszeretőt jelent a görög nyelvben. Talán amolyan mecénás volt, aki vállalta a könyv másolását és terjesztését, valamint tagja lehetett valamelyik páli alapítású kis-ázsiai keresztény közösségnek. De az is lehet, hogy nem egy konkrét személyt takar, hanem mindenkinek szól, aki istenfélő. Az evangélium a pogánykeresztényeknek készült.Az evangélium szemtanúkra hivatkozva, a megtörtént események elbeszélésével akarja alátámasztani Jézus Krisztus tanításait, tevékenységét és munkásságát. Azt próbálja bemutatni, hogy Jézus Krisztus a világ megváltója, aki az üdvösséget ingyen adja, és mindenkihez küldetett, nemcsak a zsidók, hanem "minden nép számára".Lukács Jézust úgy mutatja be, mint a Messiást, aki eljött, hogy megmutassa a tökéletes életet. Az evangéliumon keresztül végigkísérhetjük Jézus életét. Az evangélium nagy jelentőséget ad a templomnak, hiszen ott kezdődik és fejeződik be Lukács írása. Nézzük meg ezek után a felosztást: Bevezetés (1, 1-4) Lukács a görög írók modellje szerint kezdi evangéliumát. Ajánlásában művét Theophilosznak, egy gazdag görög férfiúnak ajánlja, valamint megindokolja, hogy mindennek utánanézett, amit leírt, így tehát közléseit szemtanúktól szerezte meg, vagyis információi helytállóak. A gyermekség evangéliuma (1, 5-2, 52) Ebben a szakaszban Lukács Jézus gyermekkorát írja le, melyet János, majd Jézus születésének hírüladásával kezd el. Először egymásután az angyali jelenéseket, majd Mária látogatását Erzsébetnél és János születését olvashatjuk (benne a Magnificat és a Benedictus himnuszokkal). A második nagy egység Jézus születésével, és annak körülményeivel kezdődik, majd a templomi bemutatással, Simeon és Anna áldásával, és a názáreti hazatéréssel folytatódik, hogy aztán a harmadik nagy egységben az immár 12 éves Jézus határtalan bölcsességét, és Atyjához való ragaszkodását mutassa be a jeruzsálemi templom vezetői előtt azon a húsvéton… Jézus családfája (3, 23-38) Jézus kilép az árnyékból (3, 1-9, 50) Itt az idő, hogy Jézus megmutassa magát a világnak. Ehhez segítségre lel Jánosban, aki alámeríti Őt, és az angyalokban, akik erőt adnak neki a kísértések elviselésére. Ezután elmegy Názáretbe, és elkezdi nyilvános működését, de a földijei nem fogadják el, így inkább elhagyja őket, és Kafarnaumba megy, ahol elkezdi a tanítványok keresését. Csodákkal bizonyítja messiási mivoltát, majd a halászok közül halász magának követőket, akik elsőként lesznek szemtanúi a csodák sorának (béna, leprás), elhívja Mátét, és vitázik a farizeusokkal a sabbatról. Elhívja a Tizenkettőt, és elmondja nekik "mezei beszédében" a legfontosabb dolgokat. Utána bebizonyítja, hogy hatalma van az élet felett (a százados szolgája, a naimi özvegy fia), és hatalma van a megbocsátást gyakorolni (a bűnös nő). Bemutatja Jézus női követőit, és újabb csodákat is elmesél. Elküldi az apostolokat, és hatalmat ad nekik a gonosz lelkek felett. Színeváltozásával bizonyítja isteni mivoltát, majd megjövendöli szenvedését. Út Jeruzsálem felé (9, 51-19, 44) Jézus elindul Jeruzsálem felé, miközben tanítványai vitába keverednek a szamariaiakkal. Elküldi a 72 küldöttet, majd a sikereket Atyjának köszöni meg. Megismerkedünk Máriával és Mártával, valamint rajtuk keresztül a tanítás fontosságával. Megtanítja apostolait imádkozni, és ismét csak ostorozza a farizeusokat. Útmutatást ad apostolainak, akik eleinte féltek a tanítványi léttől, de most Jézus megnyugtatja őket, hogy ez nem jár semmilyen rossz dologgal, csak a végső dicsőséggel. E beszédeket közben néhány kisebb csodatétel szakítja meg. A 15-16. fejezetekben négy, egymással összefüggő példabeszédet láthatunk, melyek az Isten iránti helyes hozzáállást mutatják be (elveszett bárány, pénzdarab, tékozló fiú + a hamis sáfár). Utána intések jönnek a tanítványoknak, hogy egy újabb példabeszéddel megvilágítsa nekik a javak helyes használatát (gazdag és Lázár). Meggyógyítja a 10 leprást, és megjövendöli Isten országát. Majd elmondja nekik a farizeus és a vámos példáján keresztül, hogy Isten nem személyválogató. Követelményeket támaszt a tanítványok előtt, meggyógyítja a jerikói vakot, és megtéríti Zakkhaioszt, a vámost. A szakasz Jézus Jeruzsálembe való bevonulásával zárul.Szenvedés és Győzelem (19, 45-24, 50) Jézus megérkezvén Jeruzsálembe rendet rak a templomban, amit persze nem vesznek jó néven a főpapok. Ezért csellel próbálják Jézust megfogni (adófizetés, feltámadás kérdései), de egyelőre nem képesek rá. Válaszul Jézus leleplezi gonoszságukat a szőlő példabeszédében. Azután Jézus elhagyja a szentélyt, és megjövendöli ennek a gonosz világnak a végét. Ezzel a mozzanattal fejeződik be nyilvános működése, és kezdődik el a szenvedéstörténet. A passio lefolyása követi Máté és Márk szerkezetét. Tehát az elején a főtanács gyűléséről, Júdás lepénzeléséről, majd az utolsó pászkavacsoráról kapunk beszámolót. Lukács sajátja a Péterhez intézett beszéd, és a tanítványi nagyravágyásról szóló rész. Ezután kimennek az Olajfák-hegyére, ahol megtörténik az elfogatás. A főtanács gyűlése előtt Jézust a poroszlók kigúnyolják, Péter megtagadja, majd a szanhedrin halálra ítéli. Ezek után átadják Pilátusnak, aki elküldi Heródeshez, ám ő visszaküldi a helytartóhoz a foglyot, így a döntés Pilátus kezében marad, aki - bár nem talált benne bűnt - halálra adja Jézust. A keresztúton az asszonyok siratják, de Jézus nem kér sajnálatukból, mert "jönnek még rosszabb napok is." A kereszten kigúnyolják a zsidók, a rómaiak, de ő mindenkinek megbocsát, még a gonosztevőnek is. Halála pillanatában megnyílik az út az ember és Isten között, hogy majd temetése után három nappal feltámadjon maga a Közvetítő is. Feltámadása után az emmauszi úton, majd Jeruzsálemben is megjelenik az apostoloknak, hogy bizonyítsa nekik, tényleg ő a Messiás. Az evangélium a mennybemenetel képével zárul.