A babiloni száműzetés

Szanhérib Jeruzsálem falai alatt áll (Kr.e. 701-ben). Minden elveszett. De mégsem! Az asszír vezér otthagyja a várost, miután hadisarcot kap Ezekiás királytól.
„Az északi ellenség” ezután nevet vált: most Babilonnak és Nabukodonozornak hívják. Védelmet keresve ellenük, Júda Egyiptomtól kér segítséget. És ez lesz a veszte. 597-ben Nabukodonozor elfoglalja Jeruzsálemet, és lakóit most első ízben száműzetéssel sújtja. Tíz év múlva, mikor az általa trónra ültetett királyt áruláson éri, visszajön, beveszi a szent várost, földig romboltatja, és a teljes lakosságot száműzetésbe kényszeríti. Ez már a vég. Júda megpróbáltatása határtalan.
De akadnak, akik nem adják fel a reményt: Jeremiás, Ezekiel és a második Ézsaiás, három próféta. A száműzötteknek arról prédikálnak, hogy visszatérhetnek Sionba, hogy van menekülés, Izrael népe feltámad.
539-ben Babilon a perzsák kezére kerül. Kürosz megengedi a zsidóknak, hogy hazatérjenek Jeruzsálembe és újra felépítsék a Templomot.