Föld, föld!...

Márai Sándor egyik főművének, az Egy polgár vallomásainak kapcsán az irodalomtörténet eddig két dologban értett egyet: az 1934-35-ös keltezésű szöveget 1940-ben Márai cenzúrázta, és csonkán jelentette meg, illetőleg a vallomások közvetlen folytatása az 1949-ben lejegyzett Föld,föld!... emlékirat. Az előbbi a gyerekkortól a 30-as évekig követi az „életrajzot”, utóbbi 1944-el indít, és 1948-ig, az emigrációig vezet el. A kérdéskör betonfalán ágyúgolyóként ütött rést a 2013-ban megjelent Hallgatni akartam című írás, majd ezt követően, fél év múlva a helyreállított Egy polgár vallomásai cenzúrázatlan változatának kiadása, mely szinkronszövegként mindkét változatot megjelenítette. A torzónak tűnő (valójában az is) Hallgatni akartam azonban sok tekintetben átfedést mutat a Föld, föld!... eredeti, kéziratos fejezeteivel (ismétlések, témák újra kibontása stb.), melyeket Márai eleinte gondosan félretett, majd újra elővett, végül pedig elhagyott az ismertté vált Föld, föld!... lapjai közül. És mindenki úgy vélte, hogy a naplófeljegyzésekben is fel-felbukkanó Egy polgár III. maga az ismert Föld, Föld!..., pedig nem így van.
Az új kiadás pontot tesz a fontos irodalmi kérdésre, miközben újabb irodalmi szenzációval szolgál az ismeretlen tíz fejezet közreadásával.
Márai ugyanis valóban megírta az Egy polgár vallomásai harmadik részét, tette mindezt 1949-ben, Posillipóban, csak ebben a formában soha nem adta ki. E kézirat eredetileg tartalmazza a Hallgatni akartam néven megjelent kötet anyagát, illetőleg az eredeti Föld, föld!... első fejezetét, majd egy ismeretlen második fejezetet, ami 1948-al zárja az élettörténetet. 1970-ben Márai visszatért a kéziratokhoz, kiemelte a papírok közül az első fejezetet, átírta, kihagyta a Hallgatni akartamot és a második fejezetet, majd megtoldotta két újabb fejezettel: ez lett az ismert Föld, föld!... című kötet,miközben a köztes fejezetekről nem tudott senki semmit. Eddig.
A jelen kiadás közreadja a hiányzó részeket, amivel teljessé válik a Márai-vallomás.