Visszanézve
- 562 oldal
- cérnafűzött, keménytáblás
- ISBN:
Mennyi minden fér bele egy fiatalon megírt önéletrajzba!
A 19-es népbiztos dorbézolása a Balatonon. Menekülés egy hajófenéken Bécsbe. Autón kivinni az országból a biatorbágyi merénylőt. Életveszélyes viharban egy zeppelinen Karinthy Frigyessel. Hitler származásának leleplezése. Önkéntesség a francia hadseregben.
Áthajózni Amerikába, és ott az amerikai hadsereg tisztjévé válni.
Részt venni a partraszállásban, majd újraindítani az egész német sajtót olyan munkatársakkal, mint például Erich Kästner, Stefan Heym.
És közben regények sokaságát írni!
Hans Habe (azaz Békessy János) fiatalon, negyven-egynéhány éves korában vetette papírra emlékeit.
És már akkor több regénybe illő kaland és sokszoros világsiker állt mögötte.
Ha van olvasmány, amit csak a megkopott jelzővel lehet illetni, ez az:
Letehetetlen.
Hans Békessy azzal kezdte a világ ámítását, hogy tagadta zsidóságát. Vagy nem tagadta, de elfejtette bevallani, felemlíteni, vállalni. Ez utóbbi gesztusok csak akkor szükségesek, ha valaki egy árjáknak fenntartott bajtársi szövetségbe lép be, s ott párbajhősként az első helyre ugrat.
A lelepleződés nem sokáig váratott magára. Habe átvándorolt elébb Svájcba, majd Franciaországba, míg úgy tért haza Ausztriába, hogy Starhemberg herceg protofasiszta lapjainak lett a főszerkesztője.
Ebben a minőségében látta maga előtt peregni Ausztria öngyilkosságát, majd a történelmi feledés önkényéből kifolyólag Ausztria feltámadását. Habe a berlini Sportpalastban meginterjúvolta Hitlert, akinek alig futotta többre, mint jelszavakra. A helyzetet mentendő Dr. Goebbels ültette be a kocsijába s magyarázta el Habénak, amit Hitler képtelen volt egy interjúban.
A vérbeli újságírónak a bűnöző segíthet a dolog érdekességét növelni. A biatorbágyi rémet Hans Habe bírta vallomásra a börtönben.
Ám ezek csak epizódok egy valószínűtlenül bonyolult életből, a hosszú menetelésből, amelyik elébb a francia hadsereg önkénteseként, majd amerikai katonaként várt Hans Habéra a világháború idején.
(Ungvári Tamás)