Nevenincs utca

A Dunántúlra vetődött szicíliai parasztember legkisebb fiának, a törékeny testű, de erős akaratú Castellani Péternek kalandjairól szól a kétszeres József Attila-díjas költő és író legújabb, lírai és önéletrajzi elemekkel is átszőtt regénye. Az első világháború utolsó esztendeje, a forradalmak, majd a kegyetlen ellenforradalom időszaka az a közeg, amelyben a gyermek Péter rádöbben a világra, majd később a maga feldatára az öklökkel fenyegetőző, ám tenyereket is nyújtó, izgalmas életben. Az ellenforradalmi rendszer elhurcolja a kis Péter legfőbb támaszát, a kevés szavú, erős édesapját, börtönbe csukja bátyjait, és hősünk magára marad tűrő és szenvedő édesanyjával. Többek között Csepel, a hosszú és furcsa Nevenincs utca válik otthonukká. Nő-e, vagy talán végképp meghajlik a ránehezedő nagy súlyok alatt Castellani Péter jellemének pálmája? Kiég-e, vagy megedződik a hányatott fiatalember? Ezekre a kérdésekre ad választ a regény, amely nem vállalkozik széles körű társadalomrajzra, s végig megőrzi sajátos, személyes hangvételét, de mégis mélyen hiteles irodalmi dokumentum azokból az évekből, amikor a legjobbak nem lelték honjukat a hazában, és amikor egy szabadságra, fényre vágyódó, fiatal léleknek hatalmas türelemmel kellett felfegyverkeznie, hogy élni, küzdeni tudjon.