Emberé a munka I-II. (egy kötetben)

Szentmihályiné ​Szabó Mária az Erdélyi Helikon és az Új Idők irodalmi köréhez tartozott. Világképét és értékvilágát a kor magyar kálvinizmusának hagyományai hatották át. Részletgazdag, történelmi hitelességű, monumentális családregényeit a két világháború közötti években sokan olvasták. Ezek két összetartozó darabjának négyrészes hasonmás kiadását veheti most kézbe az olvasó. A bővizű folyóként áradó történet a debreceni Várady család 19. századi életét dolgozza fel egészen az első világháborúig. Négy generáció felnövekedését kísérhetjük végig a regény tájleírásai és az otthon színes „enteriőrjeinek” tükrében, az alaposan kidolgozott cselekmény menetében. ; A Váradyak régi debreceni kalmár család. Várady Miklós fiatalon elhunyt édesapja helyébe keménykezű mostohát kap Nyírmedgyesi Gábor személyében. Az édesanyát megcsontosító kapzsiság keserves sorsot hoz a félárva gyerekekre, akik többször kapnak verést, mint simogatást. Az édesanya kisemmizi Miklóst jogos örökségéből, s a Csapó utcai bolt így nem lehet a fiúé. Ám Székely Zsuzsanna mindezek ellenére kimondja a boldogító igent Várady Miklósnak. Kis üzletük a Hatvan utcában arra elegendő, hogy szorgalmas, becsületes munkával nevelhessék gyermekeiket, s eközben szerényen gyarapodjanak is. A legidősebb gyerek, Lajos erős akaratú, szorgalmas fiú lesz, Samu könnyelmű fickó, Károly és Eszterke még kicsiny gyermek a történet kezdetén. Lajos kamaszként egyezséget köt apjával: csakis akkor lesz belőle becsületes kalmár, ha apja megindítja a „pört” nagyanyja ellen. Lajos Késmárkra kerül cseregyerekként, ám szinte felnőtt fejjel kezdi kutatni a cipszerek történelmét, a Szepesség múltját, a tótok életmódját, kalmár szokásaikat. Lajos szerelme a gazdag cipszer lány, Schwartner Eliz tragikus halálával ér véget. ; A történet második része Erdélyben játszódik, ahol Lajos munkába temetkezve próbál felejteni, miközben szorgalmasan gyűjti a pénzt, hogy apja adósságait kifizesse. A nyílt eszű felnőtt férfi, aki eddig is nyitott volt a világ dolgai iránt, tudományos igényű érdeklődéssel vizsgálja a szászok, székelyek és csángók világát. Közben a forradalom szele Erdélyt is eléri, s Kossuth Lajos neve mindenki előtt ismertté válik. A kötet végén Szemere Veronika, egy özvegy papné lánya életre szóló szerelemmel köti magát Várady Lajoshoz. – A hagyományos építkezésű család- és történelmi regények kedvelőinek ajánlható a lebilincselő olvasmány.