Széchenyi és Kossuth

A ​Plutarkhosz által is táplált antik erénykultusz követésének, a nagy egyéniség tiszteletének Magyarországon a deákos műveltségű reformkor az utolsó nagy korszaka. Ebben az időben tevékenykedett kötetünk két hőse, Széchenyi István és Kossuth Lajos. A történelmet nagy egyéniségek párharcaként szívesen magyarázó köztudat talán őket tartja számon a legismertebb ellenfél párként. Az 1840-es évek történetét, sőt 1848 eseményeit is gyakran a Széchenyi-Kossuth vita köré rendezik el, annak kiterjesztéseként értelmezik. Pedig a két államférfi egyaránt a szabadelvűek táborában, a polgári átalakulásért küzdött. Nézeteik inkább csak a „rendszerváltás” módját, ütemét, minőségét illetően tértek el egymástól. Ennek okai között az egyéniség különbözőségén túl a származás és a társadalmi közeg által meghatározott tapasztalatok is szerepet játszottak. Kötetünkben szeretnénk felvázolni mind az azonosságok, mind a különbözőségek mibenlétét, eredetét, amelyhez hőseink esetében a sorozat műfaja, az életrajz különösen alkalmas. A két életút, a politikusi és a szellemi portré megrajzolása során azonos szerkezeti elvet követünk. A társadalmi háttér, műveltség bemutatása után számba vesszük a pályafutás szempontjából legfontosabb adatokat, elméleti, gyakorlati és politikai tevékenységüket, annak hatását, eredményeiket és kudarcaikat egyaránt. E két életpálya azonban nem ábrázolható sohasem találkozó párhuzamos egyenesekként: természetesen ismertetni fogjuk legendássá vált ellentmondásos viszonyukat, a középpontban híres-hírhedt vitájukkal. Reméljük, hogy árnyalt bemutatásuk és a korrajz együttesen meggyőzi az olvasót arról, hogy a történészt nem a felelősség elhárítása vezeti, amikor vonakodik egyszavas választ adni az oly sokszor feltett történetietlen kérdésre: Széchenyinek vagy Kossuthnak volt-e igaza?